Feleslegesen élnek gondnokság alatt fogyatékosok

Magyarországon más országokhoz képest sokkal többen, közel 36 ezren élnek kizáró gondnokság alatt. Az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, Gyene Piroska szerint 60 százalékuk valójában nem szorul ilyen gondoskodásra, csak a bírósági szakértők elhamarkodott döntései miatt élnek jogfosztottan.

Az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, Gyene Piroska szerint Magyarországon az úgynevezett kizáró gondnokság alá helyezettek száma más országokhoz képest kiemelkedően magas. A több mint 60 ezer gondnokság alá vett ember közül közel 36 ezren élnek ilyen kizáró gondnokság alatt. Több mint 11 ezer emberről pedig nincsenek pontos adatok, mindössze annyit lehet tudni, hogy valamilyen gondnokság alatt állnak.

Gyene Piroska szerint annak, hogy itthon ilyen sokan élnek úgy, hogy nem hozhatnak döntéseket saját életükről, több oka van. "Egyrészt a bíróságokon előszeretettel alkalmazzák ezt a megoldást, mert így később kevesebb gond van. A kizáró gondnokság alá vett személynek nincs pénzkezelési joga, és nem hozhat döntéseket más kérdésekben sem" - fogalmazott. Az elnök úgy gondolja, hogy a bíróságokon alkalmazott szakértők, pszichiáterek egy része nem tud megfelelően kommunikálni az értelmi fogyatékosokkal.

Az értelmi fogyatékosokat és segítőiket képviselő szervezet azt szeretné elérni, hogy vizsgálják meg újra annak a több mint 30 ezer embernek az állapotát, akik most kizáró gondnokság alatt élnek. A vizsgálatok előtt azonban a szakértőket 2-3 napos felkészítő tanfolyamra küldenék, hogy nagyobb biztonsággal állapíthassák meg valakiről, hogy kizáró vagy csak korlátozott gondnokság alá szorul. A korlátozott gondnokságnak számos előnye van: a fogyatékos dönthet jövedelme egy részéről, életének fontos kérdéseibe, mint például a munkavállalás beleszólása van. Gyene Piroska szerint egy ilyen vizsgálatsorozat után a kizáró gondnokság alatt élők minimum 60 százalékát visszaminősíthetnék korlátozott gondnokság alá. Az elnök felhívta a figyelmet azoknak a fogyatékosoknak a helyzetére, akik különböző intézetekben élnek jogaiktól megfosztva. "Pedig ők is tudnak dolgozni, sportolni. Ha nem is sokat, de egy kicsit változhatna a helyzetük" - állítja.

Néha előfordul, hogy a fogyatékosok családja, hozzátartozói is a kizáró gondnokságot támogatják. Gyene Piroska egy érdi lakóotthonban gondozott férfi esetét hozta fel példának, aki annak ellenére, hogy egy 40 millió forintos balatoni nyaraló tulajdonosa, havi ötezer forint zsebpénzt kap, az ingatlant pedig hozzátartozói élvezik. "Sokszor a gyámhivatalok partnerei a hozzátartozóknak az ilyen ügyekben" - állítja az elnök. Ugyanakkor hozzátette, hogy a családok többsége mégis jobban szeretné, ha kikerülne hozzátartozójuk a kizáró gondnokság alól. A szervezet reméli, hogy a fogyatékosokkal foglalkozó középtávú, 2007-ig szóló tervbe már bekerül a javaslat.