A magyar katonák iraki jelenlétét a megkérdezettek 59 százaléka támogatja, 34 százaléka ellenzi, 7 százaléka pedig bizonytalan. A felmérés szerint a lakosság túlnyomó többsége úgy véli: Magyarország a NATO tagjaként kellő védettséget élvez mindenféle külső támadással szemben. A megkérdezettek 81 százaléka bízik abban, hogy a Magyar Honvédség más NATO-tagállamok haderejével együttműködve képes Magyarországot megvédeni egy esetleges külső támadás esetén.
A felmérés foglalkozott az önkéntes-hivatásos haderőre történő áttéréssel is, amelyet a megkérdezettek 75 százaléka üdvözöl. A kutatás szerint az áttérést minden vizsgált társadalmi-demográfiai csoportban lényegesen többen támogatják, mint ahányan ellenzik. A megkérdezettek minden vizsgált szempontból előnyösebbnek tartják a profi hadsereget, mint a sorozottat. Ezek között szerepelt például, hogy a profi hadsereg állománya elkötelezettebb, kiképzése magasabb színvonalú, és jobban el tudja látni Magyarország védelmét. Az érintett korosztálynak azonban csak a 21 százaléka tartotta elképzelhetőnek, hogy önkéntes katonai szolgálatot teljesítsen.
A Magyar Honvédség átalakítása kapcsán a hagyományos nehézfegyverzetű alakulatokról a mobilabb, könnyebben bevethető, többfunkciós haderőre való áttérés is témája volt a felmérésnek. Az adatok szerint ugyanannyian vannak azok, akik szerint ez növeli az ország biztonságát, mint azok, akik szerint egyáltalán nem változtat rajta. A megkérdezetteknek csak kevesebb mint 10 százaléka vélekedett úgy, hogy ezáltal romlik az ország biztonsága.
A felmérés szerint ha a honvédség különböző feladatai között kell rangsort felállítani, akkor a lakosság 69 százaléka számára egyértelmű, hogy a honvédelem hagyományos feladata, azaz az ország területének védelme élvez elsődleges prioritást.
A kérdőíves közvélemény-kutatás során 1001 ember kérdezett meg telefonon a Szonda Ipsos, a magyaroknak is otthont adó tábort ért februári merénylet után, de még a madridi terrorcselekmények előtt.