Ujjlenyomatok védik majd a magyar útleveleket

Jövő év végén ujjlenyomat-azonosítóval ellátott útleveleket vezetnek be Magyarországon. Az intézkedés megfelel az uniós tendenciáknak, amely szerint  biometrikus azonosítókkal kell ellátni az okmányokat. Később sor kerülhet akár az íriszkép alkalmazására is. A volt adatvédelmi biztos szerint az amerikai mintára hozott európai intézkedések több féle veszélyt jelenthetnek az egyénre nézve, és már-már az orwelli világot idézik.

Várhatóan a jövő év végén teljesen új, az azonosításra szolgáló ujjlenyomatokat is tartalmazó útleveleket vezetünk be - mondta Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium jogi és igazgatásfejlesztési osztályának vezetője. Az új okmány meg fog felelni a hamarosan megszülető EU-s előírásoknak. Egy uniós rendeletterv ugyanis arról rendelkezik, hogy az útiokmányokat biometrikus azonosítókkal lássák el. Mivel a tervek szerint 2007-re egységes útlevél-nyilvántartó központot (European Pass Register) hozna létre az EU, amelyben az összes új típusú európai útlevél gazdájának ujjlenyomatait nyilvántartják, így adódik, hogy - a jól megszokott fénykép mellett - az ujjlenyomat legyen a választható biometrikus azonosító. Minderre az útlevelek hamisításának megakadályozása mellett az Unió biztonsága érdekében van szükség az indoklás szerint.

Az USA - a terrortámadásoktól való félelmei miatt - 2004 októberétől az eddig vízummentességet élvező ország polgáraitól is vízumot fog követelni, amennyiben útlevelük nem tartalmaz olyan biometrikus azonosítókat, mint az ujjlenyomat vagy íriszkép. A biometrikus azonosítók minden embernél különbözőek, mindenkinél egyedi, így szinte hamisíthatlannak tartják. Egy-egy emberi testrész biometrikus képe úgy rajzolódik ki, hogy egy számítógépes program a kontúrvonalakat, az éleket, a színeket, az ujjlenyomatot, a hangot matematikai számsorokká alakítja, amelyek így már a számítógépek számára is értelmezhetőkké válnak. A komputereknek ezután már csak az adatbázisukban található adatokkal kell az azonosított ember jellemzőit összevetni.

Az új útlevelek bevezetése nem jelenti azt, hogy egyből le kell cserélni a jelenlegieket, azok érvényességük lejártáig használhatók lesznek - mondta Tóth Zoltán. Becslések szerint az új típusú útlevelek bevezetése (szoftver, hardver, okmányirodák, eszközök, működési költségek) legalább 1,7 milliárd forintra tehető, az ujjlenyomatot és egyéb biztonsági eszközöket tartalmazó chip okmányonként ezerötszáz forint többletköltséget jelent.

Nem zárható ki, hogy később az íriszazonosítót is bevezeti az EU, több ország, köztük Németország is kacérkodik ennek gondolatával - vélte Tóth Zoltán, aki hozzátette, hogy az íriszképet tartják a legbiztonságosabbnak a szakértők. Hátránya az, hogy költségesebb az ujjlenyomat-azonosítónál, és némi kellemetlenséggel jár együtt az íriszkép készítése.

A volt adatvédelmi biztos orwelli világtól tart

"A biometrikus azonosítók túlságosan tökéletesek, szinte már az orwelli világot idézik" - véli az Eötvös Károly Intézet elnöke, a volt adatvédelmi biztos, Majtényi László. A biometrikus azonosítók ugyanis sokkal több célra alkalmasak személyazonosításnál - jelentette ki a korábbi adatvédelmi biztos, aki hozzátette: a DNS azonosításból már olyan adatok is nyerhetők az egyénről, amelyre az adatkezelés már nem vonatkozhat. Így például a DNS azonosítóból megállapítható, hogy milyen betegségre hajlamos az azonosító gazdája, de a felmenőire és a leszármazóira nézve is következtetésekhez lehet jutni.

Veszélyt jelenthet az is, hogy az igazolványok érvényességi ideje korlátozott, így az okmány tulajdonosának jogosultsága egy idő után megszűnik, azonban a biometrikus azonosítók révén (íriszkép vagy akár ujjlenyomat) az igazolvány továbbra is alkalmas az azonosításra - érvelt Majtényi László, aki megállapította, hogy Európa az USA-hoz hasonlóan a biometrikus azonosítás felé halad. "Nem vagyok túl lelkes emiatt" - tette hozzá.

Nagyon érzékeny kérdésnek minősítette Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman a biometrikus azonosítók alkalmazását. "Csak törvénnyel lehetne ezt bevezetni, még az ujjlenyomat-nyilvántartást is" - jelentette ki Péterfalvi Attila, aki szerint nagyon szigorúan kell szabályozni ezt a területet. "Olyan adatok is nyerhetők bizonyos biometrikus azonosítokból, amelyekre az adatkezelés nem terjedhet ki" - mondta Péterfalvi Attila, aki a DNS-t hozta példának. "Az íriszképből is következtetni lehet különféle betegségekre is" - jelentette ki az adatvédelmi biztos.

Szigorú adatvédelmet ígérnek a hatóságok

Nagyon szigorú adatvédelmi szabályok lesznek a biometrikus azonosítókkal és nyilvántartásokkal kapcsolatban - ígérte Tóth Zoltán. Minden tagállamban külön intézményt (Nemzeti Felügyelő Hatóság) hoznak létre a szigorú előírások betarttatása érdekében, ahol az útiokmány birtokosa módosíthat adatain, illetve kitöröltetheti a lejárt adatait.

Kozák Dániel