MSZP: Megszűnhetnének az egyéni választókörzetek

Vágólapra másolva!
Medgyessy Péter miniszterelnök országértékelő beszédében javaslatot tett arra, hogy 250 fősre csökkentsék a parlament létszámát. Az MSZP szakértője szerint ilyen kis létszámú  parlament esetén érdemes lenne megfontolni a választókörzetek megszüntetését. A Fidesz viszont a választókerületek helyett inkább a listás helyek számát csökkentené.
Vágólapra másolva!

Régi és újra meg újra elővett népszerű ötlet a parlament létszámának csökkentése, amelynek gondolatával mind a pártok, mind a közvélemény egyaránt egyetért. Az állampolgárok is a parlamenten kezdenék a takarékoskodást, legalábbis a pénzügyi tárca által létrehozott zöld vonalon (ahol ötleteket vártak a takarékoskodásra, hogy honnan lehetne elvonni) a legtöbb javaslat a kisebb parlamentre vonatkozott. Nem véletlen, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök az évértékelő beszédében javaslatot tett a létszámcsökkentésre: elképzelése szerint 2006-tól 386 helyett 250 képviselőből kellene állnia a parlamentnek.

Nem a létszámkérdés az oka annak, hogy oly sok év óta nem sikerült megegyezniük a pártoknak a kisebb létszámú országgyűlésben. A létszám változtatása óhatatlanul a választási rendszer módosításával jár. Ez pedig nagyban befolyásolhatja a következő választásokon a pártok esélyeit. Az arányosabb rendszer (a listák arányának növelése) a kis pártoknak kedvez, az egyéni választókerületek túlsúlya pedig elsősorban a Fidesznek.

"Tárgyalási alapnak jó a miniszterelnök 250 fős javaslata" - nyilatkozta Wiener György, aki az MSZP-t képviselte a választási reformot előkészítő bizottságban az előző ciklusban. A képviselő most lát esélyt az elmozdulásra. "250 főnél már nem lenne értelme egyéni választókerületek kialakításának, így ez akár egy tiszta listás rendszer kialakítását is jelentheti" - mondta Wiener György, aki hozzátette: Nyugat-Európában a tiszta listás rendszer jellemző, kivéve Nagy-Britanniát és Franciaországot, ahol csak egyéni körzetek vannak, illetve Olaszországot. Wiener azzal magyarázta az egyéni körzetek megszüntetésének ötletét, hogy 250 fős parlament esetén - amennyiben nem torzítják a választási rendszert a listás helyek rovására - hatalmas választókörzeteket kellene kialakítani, és ezzel az egyéni képviselőség minden előnye elveszne. "Mindenesetre tisztában vagyok azzal, hogy Magyarországon nagy a ragaszkodás az egyéni választókerületekhez" - mondta a politikus, aki hozzátette: pártolják a német modell kialakítását is, amelyben vannak választókörzetek és van lista is, de a mandátumok elosztásánál a szavazatarány döntő, tehát egyszerre arányos és személyiségelvű a rendszer.

SZDSZ: arányosabb rendszert, kisebb képviselő-testületeket

A képviselő-testületeken is spórolnának

"Felezzék meg az önkormányzati képviselők létszámát, ugyanis a kisebb testület nemcsak olcsóbb, de demokratikusabb és hatékonyabb is" - javasolja az SZDSZ. "Hogy a magam házatáján söpörjek először, azt javaslom, hogy a 66 fős fővárosi képviselői létszámot felezzük meg 2006-tól: 66 helyett a Fővárosi Közgyűlésnek csak 33 tagja legyen" - mondta Demszky Gábor. A becslések szerint az összesen 676 fővárosi önkormányzati képviselő évente 6,8 milliárd forintjába kerül Budapestnek.

A Szabad Demokraták Szövetsége egyetért a parlament létszámának 250 főre való csökkentésére tett miniszterelnöki javaslattal, sőt az önkormányzati képviselők létszámát is a felére csökkentené - mondta Kuncze Gábor a párt elnöke sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ módosító javaslatot nyújt be az országgyűléshez, melynek lényege, hogy a választókörzetek számát 176-ról 152-re csökkentenék, megszüntetnék a területi listákat, az országos listáról szerzett mandátumok számát 98-ra növelnék. A választás egyfordulós lenne, ahol csak az egyéni jelöltekre szavaznának a választópolgárok: aki a legtöbb szavazatot kapta, az lesz képviselő, a vesztes szavazatok pedig felkerülnek a 98 fős országos listára, és a pártok a leadott szavazatok arányában részesülnek a mandátumokból. "Ennek révén összességében a jelenleginél arányosabb, vagyis a választók akaratát jobban tükröző választási szisztéma jön létre" - mondta Kuncze, aki hozzátett: ahhoz, hogy egy párt az országos listán mandátumhoz jusson, egyéni jelöltjeinek az összes szavazat öt százalékát meg kell szerezniük.

A Fidesz kíváncsi a szocialista csökkentésre

"A Fidesz 13 éve következetesen a kisebb parlament szószólója" - hangoztatta Salamon László, aki hozzátette: az évértékelőn elhangzott fél mondaton kívül egyéb részletet nem ismernek a kormányzati elképzelésből, de örülnek, hogy magukévá tették a régi fideszes javaslatot. "Kíváncsiak vagyunk azonban, hogy hogyan képzelik el a csökkentést" - mondta a képviselő.

Ötletszerűnek nevezte a miniszterelnök javaslatát a Fidesz szóvivője, Révész Máriusz, aki ezt azzal is magyarázta, hogy más szám szerepelt (200) a kiosztott sajtóanyagban a beszéd előtt, mint amit a miniszterelnök mondott. "A csökkentésben mindenki egyetért, viszont mindenki másképp képzeli el azt" - mondta Révész Máriusz, aki hozzátette: a Fidesznek a listás képviselői helyek csökkentése az érdeke az egyéni választókerületek számának megtartása mellett, de a kis pártoknak a listás, arányos választási rendszer az előnyös.

Mindegyik párt másképp csökkentett volna

Jelenleg 386 képviselőből 176-ot egyéni körzetből választunk, a többi 210 pedig területi, illetve országos listából kerül be. Az előző ciklusban másfél évig működött a választási reformot előkészítő eseti bizottság, ahol az MSZP egy 304 fős parlamentet javasolt, amelyben 152 egyéni és 152 listás képviselő lett volna. A Fidesz (mivel hagyományosan jól szoktak szerepelni a választókörzetekben) tervezete meghagyta volna a 176 választókerületet a jelenlegi formájában, viszont a listás helyeket 100-ra csökkentette volna, így a szavazat-mandátum arány tovább torzult volna. Az SZDSZ 250-300 fős országgyűlést képzelt el, az MDF viszont nem csökkentette volna a 386 képviselői helyet. 2002 májusában a Fidesz és az MSZP képviselője is azt nyilatkozta, hogy fenntartják az eredeti, előző ciklusban tett javaslatukat, Révész Máriusz most is kijelentette, hogy az akkori javaslatuk továbbra is áll.

Remélhetőleg hamarosan elkezdődhetnek a négypárti tárgyalások erről a kérdésről - fejezte ki reményét Wiener György.

A választási rendszer módosítását az országgyűlés sokéves alkotmányos mulasztása is indokolja, mely szerint biztosítani kell a kisebbségek parlamenti képviseletét.

Kozák Dániel