Az állatkínzás büntetéséről vitázik a parlament

Kedden kezdődik a parlamentben az állatkínzást bűncselekménnyé minősítő törvénytervezet részletes vitája. A javaslat értelmében az eddig legfeljebb 50 ezer forintos bírsággal sújtott állatkínzás akár hároméves börtönnel büntethető bűncselekmény lenne. A szigorításra az állatvédők tavaly több mint 350 ezer aláírást gyűjtöttek össze, miután egy Fadd-Domboriban halálra kínzott kutya esete nagy közfelháborodást keltett. A javaslat általános vitája decemberben a szokásosnál élénkebb volt az Országgyűlésben.

Az állatkínzás büntetésének szigorításáért a szükségesnél jóval több - 350 ezer - aláírást gyűjtöttek ösze az állatvédők tavaly, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány kezdeményezésére. A civil kezdeményezés nyomán Szili Katalin parlamenti házelnök és Hegyi Gyula MSZP-s, illetve Gusztos Péter és Gulyás József SZDSZ-es országgyűlési képviselő fogalmazta meg a javaslatot, amelyről kedden vitázik részletesen a parlament. Az eddig maximum pénzbüntetéssel sújtható állatkínzást, az állatviadalok szervezését vagy az ilyenekre kötött fogadást a jövőben akár három év börtönnel is büntethetik. (A javaslat egyébként csak a gerinces állatokról szól, tehát nem terjed ki például a szúnyogokra, legyekre, csigákra.)

A javaslat jelentős aktivitást váltott ki a képviselőkből, akik érzelmektől fűtve és a szokásosnál érdemibben, pártpolitikai vonatkozások nélkül vitáztak a javaslatról. Már a környezetvédelmi bizottság ülése is különleges volt: a testület tagjai nem emlékeznek olyan ügyre, amelyhez a bizottság összes tagja hozzászólt volna. Herczog Edit a bizottság előadójaként arról számolt be, hogy azt is számba vették: a bizottság tagjai közül ki tart otthon állatot. Így megtudták, hogy egy kivétellel mindenki, de senki sem fajtisztát, mindenki kóbor állatot fogadott be, aki pedig nem, az is csak azért, mert még az állattartás ilyen formáját is kínzásnak tartja.

A decemberben lefolytatott általános vita során minden felszólaló képviselő támogatta a javaslat célját. Illés Zoltán, a környezetvédelmi bizottság volt fideszes elnöke például irigységéről számolt be, amiért nem az ő idejében tárgyalt a témáról az Országgyűlés. A cél támogatása mellett többen vitatták azonban az eszközöket és a végrehajthatóságot. Gyapay Zoltán fideszes képviselő (aki ekkor szólalt fel először vezérszónokként, ezért beszéde előtt kérte a plénumot, hogy rövid tapssal biztassa őt) községi polgármesterként arról beszélt, hogy nehéz lesz bizonyítani a szándékosságot: a törvény ugyanis büntetné azt is, aki állatot kirak, kismacskát vagy kiskutyát megöl, ugyanakkor bármikor mondhatja, hogy az állat elszökött vagy sajnos vízbe fulladt.

Horváth Balázs MDF-es képviselő - akinek egyik lánya állatmenhelyet üzemeltet - arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogadás büntetése ellentétbe kerülhet az uniós szabályozással, hiszen májustól technikailag és jogilag is lehetséges lesz, hogy egy spanyol állampolgár Magyarországon spanyolországi bikaviadalokra fogadást szervezzen; a törvény alapján rá is börtön várna, ahogy a nála fogadókra is. Horváth János (Fidesz), az Országgyűlés legidősebb tagja a cserkésztörvényre hívta fel a figyelmet, amely szerint a cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz, és kíméli a növényeket. Horváth szerint fennáll annak a veszélye is, hogy rossz szomszédok állatkínzás vádjával fogják feljelentgetni egymást, hiszen ez nehezen körülírható cselekmény. A javaslat részletes vitáját a módosító javaslatok megtárgyalásával ma folytatja az Országgyűlés.

A keddi Népszabadságban olvasható összeállítás szerint a Fauna Állatvédő Egyesület úgy tapasztalta, hogy a probléma nemcsak a kedvtelésből tartott állatokat érinti, a nagyüzemi sertéstartásban például mindennaposnak számít az állatkínzás. A civil szervezet önkéntesei hazai állattartó telepeken és vágóhidakon végeztek titkos megfigyeléseket, melyről filmet is készítettek. Ebben egy sertés életét kísérik végig a születéstől a feldolgozásig - írja a Népszabadság.

Pencz Levente, a Fauna programvezetője elmondta a lapnak, hogy az elmúlt hónapokban azt is megpróbálták kideríteni, vajon hogyan érvényesül az állatok jólléte iránti elvárás a nagyüzemi gyakorlatban. Az állatvédők megállapították, hogy a malacok foglecsípése, farokkurtítása és kasztrálása - amit érzéstelenítés nélkül végeznek a sertéstelepeken - egyértelműen állatkínzásnak tekinthető, a vágóhídi bánásmód pedig túlságosan durva.

Pencz Levente szerint a csonkítást az előírások szerint csak indokolt esetben és nem rutinszerűen lenn szabad végezni. Ezeket a fájdalmas beavatkozásokat azért végzik el, mert a túl szűk, természetellenes környezetben tartott állatok a stressz miatt könnyen kárt tehetnének egymásban. Az amputációk ugyanakkor elkerülhetőek lennének, ha az állatoknak biztosítanák a jóllétükhöz szükséges minimális életteret, ingergazdagabb környezetet.

Pencz Levente szerint a hazai állatvédők igyekeznek minél szélesebb körben népszerűsíteni a szabadtartás és a biotenyésztés módszereit, és arra buzdítják a vásárlókat, hogy ha tehetik, ne vásároljanak nagyüzemből származó húst és hústerméket - írja a Népszabadság.