Az uniós csatlakozás után korlátozás nélkül utazhatunk az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országokba - vagyis az EU akkor már 25 tagállamába, illetve Izlandra, Liechtensteinbe és Norvégiába -, a hosszabb ottléthez azonban továbbra is engedély kell majd - írja a Népszabadság. Végh Zsuzsanna, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának főigazgatója a lapnak elmondta: a lakóhely szabad megválasztására csak bizonyos korlátozásokkal lesz lehetőség, uniós állampolgárként is kilencven - esetleg 180 - napig maradhatunk külföldön a helyi hatóságok engedélye nélkül.
Hosszabb idejű tartózkodásra csak igazolhatóan biztos megélhetéssel, egészségbiztosítással és megfelelő lakással rendelkezők kapnak engedélyt, amit azonban közbiztonsági vagy köz-egészségügyi okból megtagadhatnak. Több államban - például Ausztriában és Németországban - még hét esztendeig munkavállalási engedélyre is szükség lesz. A főigazgató szerint indokolt lehet, hogy az ilyen államokból érkező uniós polgárok foglalkoztatását szintén engedélyhez kössék a hazai hatóságok - írja a Népszabadság.
Magyarországon valószínűleg szigorítani kell a harmadik országból érkezők tartózkodását szabályozó rendelkezéseket. Végh Zsuzsanna szerint, míg nálunk három év után adható határozatlan időre tartózkodási engedély, a közösség államaiban ez a kötelező várakozási idő öt esztendő. Több helyen azt is megkövetelik, hogy a letelepedni szándékozó rendelkezzék legalább olyan szintű nyelvismerettel, amely elegendő ügyei intézéséhez. Nálunk ez nincs így. Az uniós államokban szigorúbbak a külföldiek kiutasításával kapcsolatos szabályok is. A döntést mindenütt megtámadhatják bíróság előtt, azonban ez nem halasztó hatályú, vagyis fellebbezés esetén is kitessékelik. Ha a döntést utóbb jogellenesnek látja a bíróság, a hatóság költségére térhet vissza az érintett. A magyar szabályok szerint azonban a kiutasítást a bírósági eljárás jogerős befejezéséig nem hajthatják végre, és ez több év is lehet - derül ki a Népszabadság cikkéből.