Több mint egymillió magyar nyomorog

Több mint 1 millió embernek havi 3 400 forintnál kevesebb pénze jut megélhetésre - derül ki a Szociális Szakmai Szövetség szegénységről szóló gyorsjelentéséből. A tanulmány szerint a szegények helyzete folyamatosan romlik, a szociális támogatások egyre szűkülnek, pedig közel 800 ezer ember már most is csak segélyekből tengődik. A szegény családokat egyre jobban veszélyezteti az eladósodás. Tavaly 650 ezer család halmozott fel kisebb-nagyobb közüzemi díjtartozást. Többségüknek még reménye sincs, hogy adósságait rendezze, mert a kamatokat sem tudja fizetni.

A magyar lakosság egyharmada létminimum - havi 34 ezer forint - alatt, 12-15 százaléka pedig az átlagjövedelem felénél - nettó 43 ezer forintnál - kevesebb pénzből él - derül ki a Szociális Szakmai Szövetség szegénység helyzetéről szóló jelentéséből. A szegények jelentős része - 250 család, mintegy 7-800 ezer ember - segélyekből tengődik.

A szervezet tanulmánya szerint a rendszerváltás óta folyamatosan romlik a szegények helyzete. A szegénység legfőbb okozói - az alacsony iskolázottság, a szakképzettség hiánya, a regionális különbségek - ugyanis nem javultak érdemben. A szegény rétegek munkanélkülisége sem csökkent, miközben egyre többen esnek ki a munkanélküliség visszaszorítását célzó programokból - állapítja meg a jelentés.

A szociális segélyek színvonala és a köre folyamatosan szűkül. Míg 1998-ban a nemzeti össztermék 0,8 százalékát fordította az állam a mintegy 1,7-1,8 millió segélyezett kifizetésére, addig 2002-ben ez az arány már csak 0,6 százalék volt. Az összes pénzbeli szociális juttatás 4,3 százalékát teszik ki a segélyek. Ugyanez az arány az Európai Unióban 10, 5 százalék.

A tanulmány szerint a szegénység súlyosbodásának egyik legfőbb oka, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan nőnek a lakásköltségek: 1990-2002 között a fogyasztóárak 7, a fűtés- és energiadíjak pedig 15-szörösükre emelkedtek. A családok egytizede - 400 ezer család, több mint 1 millió ember - pedig olyan szegény, hogy a rezsi kifizetése után 3400 forint marad minden családtagnak a havi megélhetésre.

A magas lakásköltségek miatt 2002-ben közel 650 ezer család nem tudta kifizetni fűtés-, vagy villanyszámláját és halmozott fel kisebb-nagyobb közüzemi díjtartozást. A közüzemi tartozások azért is jelentenek súlyos problémát, mert a vissza nem fizetett díjak a kamatok miatt akkor is folyamatosan nőnek, ha a villanyt, a vizet, vagy a fűtést már kikapcsolták.

A tanulmány szerint a lakosság jelentős része küzd az 1980-as években felvett kölcsönökkel és azok kamataival. Az utóbbi időkben pedig egyre elterjedtebbé válik az uzsorakölcsön és az élelmiszerboltokban, kocsmákban adott kölcsönök. De nem ritka az sem, hogy a szegények - hogy enyhítsék pillanatnyi pénzügyi gondjaikat - 20-30 ezer forintért eladják egész éves szociális támogatásukat erre szakosodott bűnszervezeteknek.

A felmérés során közel 600 szociális munkást is megkérdeztek személyes tapasztalataikról. A válaszok alapján a családok mindössze 12 százalékának javult, 49 százalékuknak nem változott, míg 39 százalékuknak kifejezetten romlott a helyzete az elmúlt években. A jelentés szerint a szegények helyzetének folyamatos romlásával párhuzamosan a középosztály egy részének kifejezetten javult a helyzete, a jómódúak köre pedig bővült az elmúlt években.