Több ezer euróra büntette a strasbourgi bíróság Magyarországot

Két ügyben is elmarasztalta a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bírósága. Az egyik ítélet szerint nem vizsgáltak ki megfelelően egy rendőri bántalmazás miatti feljelentést, a másik elmarasztalás pedig egy közel nyolc évig tartó válóper miatt született. Mindkét ügyben több ezer eurós kártérítést ítélt meg a strasbourgi testület. Az ítéletek még nem emelkedtek jogerőre, az Igazságügyi Minisztérium még gondolkodik, hogy fellebbezen-e.

A magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás és embertelen bánásmód tilalmára vonatkozó harmadik cikkelyét, amikor nem folytattak kielégítő vizsgálatot egy magyar állampolgár rendőrségi bántalmazás miatti panasza alapján - áll a strasbourgi testület keddi határozatában. Az MTI jelentése szerint a jogsértés miatt a bíróság elmarasztalta a magyar államot, és arra kötelezte, hogy fizessen 4700 eurós (1 200 000 forint) kártérítést Kmetty Ágostonnak, akinek az ügyét nem vizsgálták ki megfelelően.

Kmettyt 1998 decemberében vették őrizetbe, amikor egy bombariadó alkalmával megtagadta az együttműködést a rendőrséggel. Állítása szerint a rendőrök bántalmazták, és több órán át megalázó körülmények között tartották fogva. Kmetty az ügyben feljelentést tett. Orvosi vizsgálat sérüléseket mutatott ki csuklóján és hasfalán, valamint megállapították, hogy több szemfoga meglazult. Az eljárást azonban a magyar hatóságok megszüntették.

Az emberi jogi bíróság úgy találta, hogy bár a bizonyítékként benyújtott orvosi látleletek nem igazolták egyértelműen, hogy a felperes sérüléseit az indokolatlanul kegyetlen rendőri eljárás okozta volna, a magyar hatóságok nem tettek meg mindent, hogy az eset körülményeit kivizsgálják, többek között nem hallgatták ki az ügyben érintett rendőröket.

Szintén nem vagyoni kártérítést ítélt meg kedden a strasbourgi testület egy másik magyar állampolgárnak a magyar állammal szemben, egy elhúzódó válóper miatt. Az ítélet szerint a csaknem nyolc éven át tartó válóper megsértette a felperes, Sesztakov Rezső tisztességes tárgyaláshoz való jogát, amikor nem biztosította számára az ésszerű időn belül történő határozathozatalt. A bíróság 4500 euró összegű kártérítést ítélt meg Sesztakovnak.

Veller Mónika, az Igazságügyi Minisztérium Emberi Jogi főosztályának munkatársa az [origo]-nak elmondta, hogy az eljárások elhúzódása miatt korábban már többször elmarasztalták Magyarországot Strasbourgban. A keddi ítéletekkel kapcsolatban közölte, hogy egyelőre nem jogerős a két döntés. A perben érdekelt feleknek három hónapon belül kell eldönteni, hogy elfogadják-e az ítéletet. Amennyiben valamelyik fél azt szeretné, hogy újabb tárgyalást tűzzenek ki Strasbourgban, egy öttagú bírói testület dönt a kérelemről.

Ha másodfokon is tárgyalják az ügyet, a strasbourgi bíróság 17 fős nagybizottsága foglalkozik a beadvánnyal. A mostani ítéletet ugyanis a 7 fős kisbizottság hozta. Veller Mónika szerint olyan esetekben szoktak másodfokú tárgyalást kérni, amikor az adott ügyön túlmutató következményei is lehetnek az ítéletnek, egyéb, általános kérdéseket is felvet a per. A jogerős ítélet után - ha Magyarország marad a per vesztese - három hónapon belül kell kifizetni a kártérítést.