Sokat adtak a látszatra a részvénycsalók

Igyekeztek fenntartani a legális működés látszatát azok az álbrókerek, akik fiktív részvények eladásával 7,6 milliárd forintos kárt okoztak külföldi, zömében angol nyelvterületen élő személyeknek. A fiktív befektetést értékesítő üzletkötőket legálisan foglalkozatták, adót fizettek, irodákat tartottak fenn külföldi városokban, sőt a nagyon reklamáló ügyfeleknek még a pénzt is visszafizették. Az ügyben eddig mindösze egy brit állampolgár tett feljelentést. 

Magyarországot és a közép-kelet-európai régiót kivéve, gyakorlatilag az egész világon toborozott befektetőket az a Budapesten működő álbróker cég, amely a nyomozók eddigi adatai szerint 7,6 milliárd forintos kárt okozott. Az ügy részleteiről hétfőn számolt be Molnár Csaba alezredes, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága pénzmosás elleni osztályának vezetője.

Az osztályvezető elmondta, a nyomozás, amely a házkutatásokhoz, és négy ember meggyanúsításához vezetett eddig saját adatok, külföldi pénzpiaci felügyeletek feketelistái és bejelentései alapján indultak, idén augusztusban. Mint közölte, még csak az eljárás elején tart a rendőrség.

Az ügyben három embert helyeztek előzetes letartóztatásba, negyedik társuk szabadlábon védekezhet. A két amerikai és egy magyar letartóztatott közül utóbbi társtettesként, a cégek magyarországi ügyeit intézte. A hat helyszínen lefoglalt dokumentumokat jelenleg szakértők vizsgálják.

A károsultak számáról nem sokat tudni, csak annyit, hogy eddig egy feljelentő volt, egy brit állampolgár. A nyomozók feltételezései szerint sokan nem mernek majd feljelentést tenni, mert esetleg olyan jövedelmüket fektették be, amelyekről nem tudnának otthon elszámolni.

Két cég állítólagos részvényeit árulták

A telefonos értékesítők hasznot ígértek, ami abból származott volna, hogy az általuk kínált részvényt - állításuk szerint - hamarosan bevezetik a New Yorki tőzsdén. Ezt az ügyfelek általában elhitték.

Ha egy ügyfél hajlandónak mutatkozott befektetni, egy szinttel följebb irányították, a tapasztaltabb álbrókerekhez, akik alkalmanként 1000-től 150-200 ezer dolláros átutalásokra beszélték rá őket.

A csalók két cég állítólagos részvényeit árulták. Az egyik egy létező vállalkozás, amellyel ugyan volt valamiféle szerződésük, de a cég mit sem tudott arról, hogy az ő nevükben ilyen papírok értékesítése folyik. A másik egy fiktív cég, amelynek neve viszont igen hasonló egy valós társaságéhoz.

Az befektetők által befizetett pénzt Magyarországon, a részvényt állítólag kibocsátó céggel megegyező néven bejegyzett társaságok bankszámláira utaltatták.

Sokat adtak a látszatra

A szervezők a látszat kedvéért több európai városban is fenntartottak irodákat (Róma, Párizs, Zürich), és az ide érkező telefonhívásokat a magyarországi telefonokra irányították át. Az értékesítők csak a vezetőktől kapott, angol hangzású álnéven mutatkozhattak be az ügyfeleknek.

A hiszékeny befektetőktől megszerzett pénz jelentős részét használták fel arra, hogy kiépítsék és fenntartsák infrastruktúrájukat. A 150-200 alkalmazottat bejelentett módon foglalkoztatták, nekik hivatalos fizetést adtak, utánuk adót fizettek, és fizették a milliós telefonszámlákat, irodabérleti díjakat is. Olyanra is volt példa, hogy jó hírük megőrzése érdekében egyes reklamáló ügyfeleknek visszafizették - esetenként az ígért nyereséggel együtt - befektetett tőkéjüket.

A többi pénz eltűnt, és a kárösszegnek eddig csak elenyésző hányadát - 130-150 millió forintot - tudott biztosítani a rendőrség, bár a nyomozók azt remélik, hogy további, a csalásból származó összegekre bukkannak még.

Hasonló csalássorozat Thaiföldön is

A gyanúsítottak ellen eddig még sehol sem adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot, így akadálytalanul szervezhették üzelmeiket Magyarországon is.

Igaz, a rendőrség beszámolója szerint, a gyanúsítottakkal megegyező nevű személyek, külföldön is - például Thaiföldön - követtek már el hasonló csalásokat. Sajnos azonban, mivel nagy mennyiségű hamis igazolvánnyal és útlevéllel rendelkeztek pontos azonosításuk igen nehéz. A magyar nyomozók mindenesetre sok hasznos információhoz jutottak thai kollégáiktól.

A Molnár Csaba a jogi helyzettel kapcsolatban elmondta, felmerülhet a kérdés, hogy hol is történt maga a bűncselekmény: itt a magyarországi irodában, vagy ahol a károsult éppen tartózkodott, amikor a telefonhívást kapta. A rendőrség álláspontja szerint, mivel a csaló cégek mind Magyarországon működtek, ahogy a megtévesztő befektetést kínáló üzletkötők is, a csalás két mozzanata - a tévedésbe ejtés és a károkozás is - Magyarországon történt.

Az üzletkötőket egyelőre tanúként kezelik

Az elkövetők, ahogy a telefonos üzletkötők is, javarészt külföldiek voltak. Az üzletkötők körében ugyanakkor hatalmas volt a fluktuáció, mivel nem mindenki tudott megfelelni a követelményeknek: tökéletes angoltudású és jó meggyőző képességű embereket kerestek.

A rendőrség az eddigi adatok alapján nem lát arra okot, hogy gyanúsítottként kezelje az üzletkötőket. Az osztályvezető szerint ők nem tudták, hogy valakiket be akarnak csapni.

Mint elmondta a csalókat feltehetően az olcsó munkaerő és infrastruktúra csábította arra, hogy Magyarországon rendezkedjenek be.

A magyar nyomozók igyekeznek továbbadni az információkat külföldre is, hogy Magyarország legyen az utolsó hely, ahol ilyen tevékenységbe kezdtek.