Vizsgálják a romák kárpótlását

Folytatja a vizsgálatot az adatvédelmi biztos a romák kárpótlása témájában az érintettek egészségi állapotáról gyűjtött és külföldre továbbított információk ügyében - nyilatkozta Zombor Ferenc, az ombudsman hivatalának egyik munkatársa.

Péterfalvi Attila azt vizsgálja, hogy annak idején hogyan kerültek ki Magyarországról a szóban forgó adatok, és mikor járultak ehhez hozzá a nyilatkozók - mondta el Zombor Ferenc, miután az ombudsman az ügyben megbeszélést folytatott a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) magyarországi irodájának vezetőjével.

Közlése szerint szeretnék megkeresni a Roma Kárpótlás elnevezésű, mostanra megszűnt szervezetet, a találkozón ugyanis megerősítést kapott, hogy ehhez a tömörüléshez, és nem az IOM-hez nyújtották be az adatokat tartalmazó kérdőíveket a jelentkezők. Az anyag összegyűjtésében annak idején közreműködtek a helyi kisebbségi önkormányzatok is.

Az adatvédelmi biztos a múlt hónapban az általuk nyilvántartott személyes adatok törlésére szólított fel két magyarországi szervezetet: a Sex Edukáció Alapítványt és a Társutas Egyesületet.

Péterfalvi Attilát a Rádió C kereste meg július 17-én, kérve a Roma Egészségügyi Program elnevezésű kérdőív véleményezését. A kérdőív a megkérdezett egészségi állapotára, valamint a szociális és jövedelmi viszonyaira vonatkozó kérdéseket is tartalmazott. A kérdőív ugyan anonim volt, de azon fel kellett tüntetni a kitöltő életkorát, nemét, lakhelyét, továbbá a lapot alá is kellett írni.

Az adatvédelmi biztos megállapította, hogy az adatkezelők és -feldolgozók több ponton megsértették az adatvédelmi törvényt. Egyrészt keveredtek a kárpótlás és az egészségügyi felmérés elemei, másrészt nem volt egyértelmű, ki az adatkezelő és ki az adatfeldolgozó.

A kollektív kárpótlás érdekében két-három éve gyűjtötte az adatokat az azóta megszűnt Roma Kárpótlás elnevezésű szervezet, amely a 22 ezer megkérdezett adatait elküldte Svájcba, a Nemzetközi Migrációs Szervezethez. Onnan az adatok visszajutottak Magyarországra a Sex Edukáció Alapítványhoz, amely továbbadta azokat a Társutas Egyesületnek. Az adatok innen közvélemény-kutatókhoz, azoktól pedig helyi vállalkozó kérdezőkhöz kerültek.

Zombor Ferenc egy szeptemberi nyilatkozatában problémaként említette, hogy nem derült ki: feltétele volt-e a kárpótlásnak a felmérés, illetve miért kellett ahhoz ilyen részletesen ismerni az illető egészségi állapotát. Felhívta a figyelmet arra: az információs önrendelkezés joga csak úgy érvényesülhet, ha az érintett tud arról, hogy ki, hová, milyen célból továbbítja adatait.