Rossz helyen támogatja a szegényeket az oktatási tárca

Vágólapra másolva!
Nemhogy nem segít, inkább árt a hátrányos helyzetű gyerekeknek az Oktatási Minisztérium legújabb terve, amely szerint 2005-től a hivatalos ponthatár 80 százalékával is bejuthatnának az egyetemekre, főiskolákra. Szociológusok állítják: az ilyen intézkedések nem oldják meg a szegény és állami gondozott gyerekek felzárkóztatását, viszont züllesztik a felsőoktatás színvonalát, és a kedvezménnyel felvett diákok megbélyegzéséhez vezethetnek. Magyar Bálint oktatási miniszter szerint azonban érdemes minden eszközt megragadni, amely változtat a jelenlegi helyzeten. 
Vágólapra másolva!

Az Oktatási Minisztérium (OM) terve szerint a hátrányos helyzetű gyerekeket 2005-től alacsonyabb pontszámmal veszik majd fel a felsőoktatási intézményekbe, mint jobb helyzetben lévő társaikat. Azaz már akkor is bejuthatnak majd az egyetemekre, főiskolákra, ha elérik a hivatalos ponthatár 80 százalékát, de legalább 72 pontot.

A kedvezmény az állami gondozottakra, illetve azokra vonatkozik majd, akiknek szülei legfeljebb nyolc általánost végeztek és gyermekvédelmi támogatást kaptak a jelentkező középiskolás évei alatt. A könnyítésekkel felvett diákok aránya az intézményekben legfeljebb 20 százaléka lehet az összes hallgatónak. A tárca szerint így évente 1-2 ezer kedvezménnyel felvett diák kerül majd a felsőoktatásba.

A tervet az OM azért dolgozta ki, mert a felmérések szerint a hátrányos helyzetű gyerekeknek alig van lehetőségük arra, hogy bejussanak a felsőoktatásba. Szociológusok szerint azonban az ilyen kezdeményezések és tervek nem oldják meg a szegények felzárkóztatását. Ugyanakkor komoly problémákhoz vezethetnek.

"Az oktatás expanziójával nem oldódik meg a hátrányos helyzetűek felemelkedése" - mondta az [origo]-nak Gábor Kálmán szociológus. A kutató szerint ugyanis az alapvető problémát az jelenti, hogy a hátrányos helyzetű csoportok leszakadása és elkülönülése már az általános iskolában megkezdődik. Így - mint fogalmazott - a felsőoktatásba való bekerülés "esélyének megteremtése önmagában nem jelent sokat". Nem oldja meg például azt a problémát, hogy az ilyen hátrányt általános és középiskolában kell behozni.

Magyar Bálint oktatási miniszter szerint tarthatatlan, hogy mindössze a romák 1 százaléka jut be a felsőoktatásba, mikor a nem romák között ez az arány 30 százalék körül van. "Érdemes minden eszközt megragadni, amely változtatni tud ezen a helyzeten" - mondta. Magyar az [origo]-nak kijelentette: a minisztérium tisztában van azzal, hogy egy ilyen intézkedés önmagában semmit nem ér. Éppen ezért indított a tárca felzárkóztató programokat a hátrányos helyzetű gyerekeknek egészen az óvodától - mondta.

A miniszter szerint ennek a programnak a része, hogy szeptember 1-től ingyenessé teszik az óvodai étkeztetést a rászorultaknak és ugyancsak ingyenes lesz - rászorultsági alapon - a közoktatásban a tankönyv. Szintén ide tartozik, hogy az általános iskola alsó tagozatában csak szülői engedéllyel lehet buktatni, amely Magyar szerint azt a célt szolgálja, hogy minden diák egyéni felzárkóztatásban részesülhessen, egy gyerek se kerüljön ok nélkül kisegítő osztályba. Magyar ezen kívül ide sorolta az integrációs normatívát - amely a romák közoktatási integrációját és a cigányosztályok megszüntetését szolgálja -, illetve az Arany János Tehetséggondozó Programot is.

Gábor Kálmán szerint Nyugat-Európában az 1960-as években nyitották meg a felsőoktatást a tömegek előtt. A nyugat-európai országokban azonban ez nem merült ki a felsőoktatásban tanuló diákok létszámának növelésében, hanem a legtöbb helyen kiterjesztették az egyetemisták jogait is: több országban ingyenessé váltak például a tankönyvek, de ekkoriban vezették be az első diákhitel-rendszereket is. Az olyan programok azonban, amelyek csak tömegessé teszik az egyetemi oktatást, eddig nem jártak sikerrel. "Nem tudok olyan kezdeményezésről, amelyek gyors felzárkóztatást akart elérni és sikeres lett volna" - mondta Gábor.

A szociológus szerint egy ilyen intézkedés ráadásul problémákat idézhet elő a felsőoktatásban is. Például a kedvezménnyel felvett diákok megbélyegzéséhez vezethet. "Az elitizmusnak nagyon mély gyökerei vannak a magyar felsőoktatásban. Ezekre a fiatalokra pedig bélyeg kerülhet, amelyet egyetemi éveik alatt végig hordoznak majd, és ez nagy hátrányt jelent" - vélekedett Gábor.

A szociológus úgy vélte, már most is az ilyen jellegű diszkrimináció jelenti az egyik legnagyobb problémát a felsőoktatásban. Egy 2001-es felsőoktatási felmérésben például a felsőoktatásban tanuló diákok 20 százalékát kérdezték meg helyzetükről. Mindössze 3-3,5 százaléka mondta magát roma származásúnak, azonban számukra sem a tudás megszerzése, hanem a felsőoktatási intézményekben megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetés jelentette a legnagyobb problémát.

Gábor szerint azonban gondokat okoz majd az alacsonyabb pontszámmal felvett diákok megbélyegzése. "Ezt a diszkriminációt nehéz lesz majd átlépni" - mondta.

Sáling Gergő