Fanyalognak a státustörvény miatt a határon túliak

A szomszédos országokban megjelenő magyar nyelvű újságok többségében elégedetlen hangvételű cikkek jelentek meg a státustörvény tervezett módosításáról. A szombati Máérten elfogadott változtatások közül leginkább az "egységes magyar nemzet"-ről szóló rész kimaradását fájlalják a publicisták.

Elsősorban nem a kedvezmények szűkítését, hanem az "egységes magyar nemzet" szókapcsolat kihagyását fájlalják a határon túli magyar lapok publicistái a kedvezménytörvény tervezett módosításával kapcsolatban. A lapok többsége kedden jelentetett meg kommentárokat a státustörvény módosításának tervéről, amit szombaton hagyott jóvá a Magyar Állandó Értekezlet résztvevőinek többsége.

A csíkszeredai Hargita Népe című lap szerint az RMDSZ-t is megosztotta, hogy Markó Béla pártelnök aláírta a módosítást támogató dokumentumot. A lap kommentárja szerint a státustörvény kiüresedett. Hiába bővítették az oktatási kedvezmények körét, ha még a tavalyi, szűkebb körnek járó segélyt sem fizette ki a magyar kormány. A lap főszerkesztője szerint céltalan elvi vita folyt csak a hétvégi értekezleten.

A sepsiszentgyörgyi Háromszék egyenesen a törvény kivesézéséről ír. A lap szerint az MSZP "morális halálkanyarba hajtott", amikor a státustörvény megszavazása után kormányra jutva "széttaposta" a törvényt. A lap szerint a törvényt aprópénzre váltották a politikusok, amikor az oktatási juttatás kibővítésével párhuzamosan kihagyták az egységes magyar nemzetről szóló eszmei részt.

A Kolozsváron megjelenő Szabadság arról ír, hogy a legpesszimistább várakozásoknál is rosszabb eredménnyel záródott a Máért. A lap szerint Trianon óta először volt remény a magyar nemzet törvény előtti egységesítésére, de a preambulum meghúzásával semmi sem lett ebből.

A marosvásárhelyi Népújság egyetlenként a romániai magyar lapok közül kifejezetten eredményesnek értékelte a szombati tanácskozást. A lap szerint örülni kell annak, hogy végre nemzetközi szempontból elfogadhatóvá vált a státustörvény, így 2001-es elfogadása óta először van reális esély a végrehajtására. A kommentár szerint az érzelmi politizálás fölött a józan belátás győzött, és nem a preambulumban szereplő szavak a fontosak, hanem a törvényből fakadó konkrét lépések lehetőségének kell örülni.

Mindhárom Máérten részt vevő horvátországi magyar szervezet képviselője aláírta ugyan a dokumentumot, de ők sem mind elégedettek a szöveggel. Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke szerint "csorbul a törvény által sugallt erő".

A szlovéniai magyarokat képviselő Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Közösség elnöke azt mondta, hogy aláírta ugyan a tervezetet, de több mindennel nem ért egyet a módosítások közül.

A pozsonyi Új Szó című lap elfogadta ugyan, hogy a Magyar Koalíció Pártja nevében Bugár Béla elnök aláírta a dokumentumot, de a Máértet értékelő cikke helytállónak tartja az aláírástól távol maradó Fidesz kifogásait. A lap szerint már két évvel ezelőtt meg kellett volna hozni a törvény végleges változatát. A kommentár szerint a törvény annyira kiüresedett, hogy nem is kellene ennyit foglalkozni vele, mert a Kárpát-medence magyarságának sokkal komolyabb problémái is vannak, mint a törvény körüli huzavona. A lapnak nyilatkozó Bugár Béla ugyanakkor kijelentette, hogy pártja kilép a kormánykoalícióból, ha a szlovák kormányfő a törvény módosított változatát sem fogadja el.

Az újvidéki Magyar Szó szerint a preambulum meghúzásával semmi értelme sem maradt a státustörvénynek. A lap szerint eddig is csak szimbolikus értéke volt a magyarigazolványoknak, de az "egységes magyar nemzet"-re utaló szavak kihúzásával a törvény eszmei értéke is kiüresedett. A romániai lapok többségéhez hasonlóan a Magyar Szó is nevetségesnek tartja, hogy épp az oktatási kedvezményre jogosultak körét bővítették, hiszen még a tavalyi évre sem fizették ki a támogatást. A lap egy gúnyos írást is közöl, melyben ironikusan hívja fel az olvasók figyelmét arra, hogy Kovács László magyar külügyminiszter számára a szomszédos országok érdeke fontosabb, mint a határon túl élő magyaroké. A két délvidéki magyar szervezet közül csak az egyik írta alá a Máért-nyilatkozatot.

A Máérten részt vevő két ukrajnai szervezet közül csak a parlamenti képviselettel rendelkező Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség írta alá a záródokumentumot. A szervezetet támogató Kárpáti Igaz Szó elismeréssel ír a Máért eredményéről. A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségéhez közel álló Kárpátalja című hetilap legutóbbi, még a csúcs előtt megjelenő száma viszont már előre kárhoztatta a várható kompromisszumot.

A szombaton tartott Magyar Állandó Értekezleten a résztvevők többsége elfogadta a státustörvény módosításának tervét. A törvény megváltoztatását a magyar kormány kezdeményezte, hogy az Európai Unió és a szomszédos kormányok számára is elfogadhatóvá váljon. Az új tervezet értelmében az egészségügyi és munkavállalási kedvezmények teljesen kimaradnak a törvényből. Kiterjesztették viszont a magyar iskolákban tanuló diákok után járó évi 20 ezer forintos kedvezményt úgy, hogy már egy gyerek után is felvehessék a családok. Ugyanakkor nem csak a magyar származású gyerekekre vonatkozik majd a kedvezmény, hanem minden magyar nyelvű intézménybe járó tanulóra. A további kisebb módosításokon kívül különösen nagy figyelmet kapott a törvény preambulumának megváltoztatása. E szerint - Mádl Ferenc köztársasági elnök javaslatával szemben - kimarad a törvényből "az egységes magyar nemzet" szókapcsolat. A szimbolikus értékű változtatás különösen nagy felháborodást keltett a határon túli magyarok körében. A módosítást támogató iratot aláírta a Máérten részt vevő szervezetek többsége, de közülük is több vezető jelezte, nem teljesen elégedett a módosítással. Nem írta alá a dokumentumot a Fidesz, az értekezleten részt vevő kisebbik vajdasági magyar szervezet és a kisebbik kárpátaljai magyar szervezet. Az aláírók között volt viszont a két legnagyobb határon túli magyar szervezet: a Szlovákiában kormányon lévő MKP és a romániai magyarság egyetlen pártja, az RMDSZ is.