Kétszintű érettségi: megosztottak a tanárok

A most tizedikes diákoknak május 20-ig kell dönteniük arról, hogy milyen tárgyakból szeretnének két év múlva emelt szintű érettségit tenni. Ezeket a tárgyakat szeptembertől emelt szinten kell tanlniuk. Az [origo]-nak nyilatkozó középiskolai tanárok és diákok egy része örül az új rendszernek, de sokan tele vannak bizonytalansággal, és van aki egyenesen botrányosnak tartja a helyzetet. 

A 2004-2005-ös tanévben már kétszintű érettségi vár a középiskolásokra. A végzős diákoknak választaniuk kell, hogy hagyományos vagy emelt szintű vizsgát akarnak-e tenni egy bizonyos tárgyból. Az emelt szintű érettségi helyettesíti majd az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgákat, bár még nem tudni, hogy a felsőoktatási intézmények közül melyik fogad csak emelt szinten érettségizett diákot, és melyik elégszik meg a hagyományos vizsgával is. A most tizedik (vagy más rendszerben tanulóknál második) osztályos középiskolásoknak dönteniük kell, hogy milyen tárgyakból akarnak 2005 májusában emelt szintű érettségit tenni. Ezeket a tárgyakat ugyanis emelt szinten kell majd tanulniuk szeptembertől. Sok helyen ha egy tárgyra nincs elég jelentkező, akkor több iskola közösen szervez emelt szintű csoportokat. Az [origo] több budapesti középiskolában érdeklődött tanároknál és diákoknál, hogyan fogadják az új rendszer első feladatát, a döntést.

Arató László, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumának tanára, és a Magyartanárok Egyesületének elnöke elégedetlen az új rendszerrel. Elmondta, hogy a kétszintű érettségi terve azért született meg a kilencvenes évek közepén, mert a gimnáziumi oktatás tömegessé vált, és ez egyszerűbb követelményrendszert tett szükségessé. Arató szerint az új rendszer nem érte el a célját; a csökkentett középszintű magyar érettségi nem követel kevesebb lexikai tudást a diákoktól, mint a hagyományos. Ráadásul olyan kommunikációelméleti-szövegértési feladatok is vannak benne, amelyeknek tanítására az oktatási rendszer nincs felkészülve. Azokat a diákokat, akiknek két év múlva az új rendszerben kell érettségizniük nem tanították erre, a tanárok nem eléggé felkészültek, és még megfelelő tankönyvek sincsenek.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke botrányosnak tartja, hogy a diákoknak anélkül kell eldönteniük, hogy mit fognak emelt szinten tanulni, hogy a részletes követelményrendszert, és a sikeres érettségiért kapható plusz pontok számát ismernék. Arató szerint majdnem biztos, hogy az új rendszer a bevezetés után néhány évvel meg fog szűnni, és az érettségi vizsga 2010-ben újra egyszintű lesz. Az Európai Unió ugyanis, bár nem ír elő kötelező oktatáspolitkai irányelveket a tagországok számára, egységes és átjárható felsőoktatási rendszer létrehozására törekszik. A magyartanár állítja: az EU legtöbb országában az érettségi egyszintű, és nem emelt szintű. Inkább az egyetem első két évében szelektálnak a diákok közül. A kétszintű érettséginek egyedül Angliában volt hagyománya Európában, ott viszont a közelmúltban törölték el a rendszert.

Dr. Horányi István, a II. Rákóczi Ferenc Gyakorló Közgazdasági Középiskola igazgatója elkötelezett híve a kétszintű érettséginek, 1997-ben maga is részt vett az új rendszert előkészítő bizottság munkájában. Diákjaikat már január elején megkérdezték arról, hogy mit szeretnének magasabb szinten tanulni, és az igényeket más iskolák segítsége nélkül is ki tudják elégíteni. Horányi szerint az oktatás egyik fő kérdése a motiváció, és ha egy diák maga választhatja meg azt, hogy mit tanuljon részletesebben, akkor ez ösztönzőleg hat rá. Az igazgató elismerte, hogy talán egy kicsit korai a 10. osztályban eldönteni, hogy mi érdekel valakit, azonban szerinte a rendszerben benne van a korrekció lehetősége. Sok diákjuk három-négy tárgyat is emelt szinten kívánt tanulni, így ők különböző felsőoktatási szakokra is eséllyel jelentkezhetnek.

Harsányi Zsuzsa, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium matematika tanára szerint az AKG könnyű helyzetben van a többi középiskolához képest, mert diákjaik eddig is magasabb szinten és kis csoportokban tanulhattak választott tárgyakat a 11. osztálytól. Az alapítványi gimnáziumban a diákok döntését egy képességfelmérő héttel próbálják megkönnyíteni, ami alatt pszichológusok bevonásával adnak segítséget tanulóiknak abban, hogy eldöntsék, milyen irányba folytassák tanulmányaikat. Az AKG nincs ráutalva, hogy más iskolák segítségét kérje bizonyos tárgyak emelt szintű oktatásában, de más középiskolák sem kezdeményeztek együttműködést a gimnáziummal.

Magócs Éva, a II. Rákóczi Ferenc gimnázium igazgatója elmondta, hogy a kétszintű érettségire való felkészítéshez szükséges tudás és tapasztalt birtokában vannak az iskola tanárai, mivel eddig is a felsőoktatási felvételi követelményeire készítették fel diákjaikat. Az igazgatónő örül az új rendszernek, mivel a tanulóknak nem kell külön felvételizniük és érettségizniük is ugyanabból a tantárgyból. Ráadásul lehetőségük lesz ismétlő érettségi vizsgán javítani a jegyükön, így egy rosszul sikerült vizsga eredménye nem lesz végleges. Azt azonban komoly nehézségnek tartja, hogy a előfordulhat, hogy diákoknak más iskolában kell tanulniuk emelt szinten azokat a tárgyakat, amelyekre nincs elég jelentkező saját iskolájukban. Ez szerinte nehezen megoldható, és megnehezíti majd az órarendek összeállítását.

A megkérdezett tizedikes diákok örülnek annak, hogy egyszerre letudják majd a felvételit és az érettségit, de félnek attól, hogy nem fog sikerülni az emelt szintű vizsga. Szerencsésnek érzik magukat, mert nekik még nem kell középfokú nyelvvizsgával érettségizniük, viszont többet szeretnének tudni az emelt szintű tárgyak anyagáról. Sokan közülük még nem döntötték el, hogy hol szeretnének továbbtanulni, pedig ennek ismeretében kellene dönteniük 20-ig.

Sz. Kis Zoltán, a Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium tizedikes diákja közgazdaságtant szeretne tanulni a középiskola befejezése után, és ezért biztos abban, hogy az emelt szintű matematika órákra fog járni jövőre. Mint elmondta, sokféle információt hallottak az új érettségiről, hogy jobb és egyszerűbb lesz az új rendszer, de sokan félnek is tőle.

Ahogy egy diák sokak véleményét összefoglalta: "igazából tudja a franc".

Sáfár Attila