Tesztelik a romákat elzavaró cégeket

Vágólapra másolva!
Teszteléssel akarja bizonyítani a bíróság előtt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, hogy egy roma férfit származása miatt nem alkalmaztak egy budapesti nyomdában. Miután a férfit elutasították, az iroda egy roma és egy nem roma személyt küldött az állásinterjúra. A nem roma jelentkező megkapta az állást. A tesztelési módszert az Egyesült Államokban fejlesztették ki, Magyarországon azonban eddig csak elvétve alkalmazták.
Vágólapra másolva!

Egy roma férfi kártérítési pert indít egy budapesti nyomda ellen, szerinte ugyanis a cég származása miatt nem akarta alkalmazni. A férfi jogi képviseletét a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) egyik munkatársa látja el, aki az [origo]-nak azt mondta, hogy a bírósági döntésig sem ő, sem ügyfele nem kíván nyilatkozni az ügyről.

A Roma Sajtóközpont értesülései szerint a férfi azt követően fordult a NEKI-hez, hogy egy személyes találkozó után azt közölték vele a nyomdában: "az állás betelt". A nyomdai tapasztalatokkal rendelkező férfi később újra felhívta az álláshirdetésben szereplő telefonszámot, ekkor azonban azt a választ kapta, hogy még mindig üres az állás. A roma férfi szerint ezért nyilvánvaló, hogy származása miatt nem kaphatott munkát a cégnél.

A jogvédő iroda megbízásából ezután egy roma és egy nem roma fiatalember is jelentkezett a nyomdához. A személyes találkozó után a roma jelentkezőt elutasították, a nem roma férfinak viszont állást kínáltak.

A Roma Sajtóközpont információi szerint a hátrányos megkülönböztetés kimondása miatt pert indító férfi egymillió forint nem vagyoni kártérítés megítélését kéri a bíróságtól.

Megkerestük az érintett nyomdát is, annak vezetője azonban csak akkor volt hajlandó nyilatkozni az ügyről, ha nem közöljük a cég nevét. A fővárosi cég vezetője újságíróktól értesült arról, hogy bírósági eljárás indul a cég ellen. Az [origo]-nak azt mondta: biztos abban, hogy a konkurencia áll az ügy mögött. Annyit hozzátett: az állásra jelentkezőkkel ugyan nem ő szokott beszélni, de kizárt, hogy származási alapon vennék fel az embereket.

A roma férfi jogi képviselője annyit elmondott: a NEKI által alkalmazott teszteléses eljárást eddig ritkán alkalmazták Magyarországon. Ezért egyelőre nem lehet tudni azt sem, a bíróság miként fogja fogadni, hogy próbajelentkezésekkel akarják bizonyítani a munkahelyi diszkriminációt.

A NEKI minden évben elkészít egy úgynevezett Fehér Füzetet, amelyben összefoglalja azokat az ügyeket, amelyekkel előző évben foglalkozott. Az 1998-as kiadvány tartalmazza a mostani eset során is alkalmazott teszteléses eljárás alapját. Ezt az Egyesült Államokban kifejlesztett módszert rejtett diszkrimináció esetén alkalmazzák. A tesztelésre különösen szükség lehet a lakásvásárlásokkal, munkaügyi problémákkal kapcsolatos ügyek feltárásakor: például ha valakit vélhetően a származása miatt nem vesznek fel egy adott munkahelyre, vagy hasonló okból nem adnak el számára ingatlant.

A módszer alapja, hogy a bepanaszolt céget vagy személyt felkeresi egy kisebbségi és egy nem kisebbségi "tesztelő" személy. Mindketten ugyanazokat a kéréseket, kérdéseket fogalmazzák meg, és ha a tapasztalatuk megegyezik a panaszoséval, akkor a jogvédő iroda eljárást indít. A jogi eljárás során az iroda a tesztelési dokumentumokat és a tesztelők tanúvallomását is felhasználja bizonyítékként.

A módszer alkalmazása során előfordult olyan eset is, hogy éppen így sikerült tisztázni egy ügyet. Évekkel ezelőtt ugyanis a NEKI bejelentést kapott, hogy egy város közlekedési vállalata nem vesz fel roma jegyellenőröket, a vizsgálat azonban éppen az ellenkezőjét bizonyította: a tesztelésre elküldött roma férfinak állást ajánlottak.

A tesztelést ugyanakkor csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a panaszos idejében értesíti a jogvédő irodát. Ha ugyanis közben betöltik az állást, megveszik az adott ingatlant, akkor már hiába küldenének tesztelő személyeket.

Így nem sikerült például ezt a módszert használni egy 2000 tavaszán történt esetben sem, amikor egy segédápolóként dolgozó roma lány mellékállást keresve szállodai munkára jelentkezett. A NEKI közlése szerint a lány áprilisban egy újsághirdetés alapján kereste meg a hotelt, ahol azonban közölték vele, hogy nincs felvétel. Az állást végül májusban töltötték be, a lány azonban a hivatali útvesztők miatt csak később jutott el a jogvédő irodához.