Törvénymódosítással az etnobiznisz ellen

Az év végéig felül kell vizsgálnia a kormánynak a kisebbségeket érintő jogszabályokat és ennek megfelelően be kell nyújtania a törvényjavaslatait, ha az Országgyűlés elfogadja az erről szóló határozatot. A javaslat benyújtó emberi jogi bizottság elnöke szerint rendezni kell a kisebbségi választásokon tapasztalt visszásságokat (etnobiznisz), bővíteni a kisebbségek kulturális autonómiáját és - ha minden jól megy - biztosítani a kisebbségek parlamenti képviseletét.

Újra kell szabályozni a kisebbségi választásokat, hogy ne fordulhassanak elő az őszihez hasonló visszásságok, amikor olyanok kerültek kisebbségi önkormányzatokba, akik nem is az adott nemzetiséghez tartoztak - hozott példát az emberi jogi bizottság MDF-es elnöke, Szászfalvi László arra, hogy min kellene változtatni. Ennek érdekében kisebbségi választási névjegyzékhez lehetne kötni a jelöltséget, hogy az úgynevezett etnobizniszt meg lehessen akadályozni - mondta a politikus az [origo]-nak. A legismertebb példa erre, hogy Lányi Zsolt, egykori kisgazda vezető is bejutott az örmény önkormányzatba, noha korábban még a hazai örmények sem tudtak örmény kötődéseiről. Jászladányban pedig nem romák alkotják a cigány önkormányzatot. Ezen kívül is számtalan eset van arra, hogy a többségi nemzethez tartozók kisebbségi képviselők lettek.

A jelenlegi kisebbségi választási rendszer katasztrofális, alkotmánysértő és botrányos - mondta a jászladányi eset után a kisebbségi ombudsman, Kaltenbach Jenő, aki már több javaslatot is tett a törvény megváltoztatására, de nem sikerült elérnie célját. Ugyanígy hiába ostromolja hosszú évek óta az Országgyűlést a kisebbségi képviselet biztosításának igényével.

A kisebbségi önkormányzatoknál a helyi és az országos szint közé egy középszintet is létre kellene hozni, hogy elkerülhetőek legyenek az Országos Cigány Önkormányzat választásánál tapasztalható kaotikus jelenetek - javasolta Szászfalvi László.

Az emberi jogi bizottság 2001 végén elkészítette a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvény módosítását, ám ez különböző okokból nem került a plenáris ülés elé. Ebben a kisebbségi választás rendszer megváltoztatásán kívül szerepelt többek között a nemzeti kisebbségeknek biztosított kulturális autonómia is szerepel, az anyanyelvi oktatás lehetőségét pedig a javaslat kiterjesztené a felsőoktatásra is.

Meg kellene oldani a kisebbségek parlamenti képviseletét is, de erről, a többi kérdéssel ellentétben, nehéz lesz a pártoknak megegyezni, mivel ez a kérdés választások kimenetelét is befolyásolhatja - mondta az emberi jogi bizottság elnöke, aki szerint e kérdés kivételével meglesz a törvény módosításához szükséges kétharmados támogatottság.

A kormánynak az év végéig kellene kidolgoznia a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait érintő törvényjavaslatokat, amelyeket az érintett kisebbségek szervezeteinek egyetértésével dolgoznának ki.