12 milliót követelnek az Erste Banktól a móri szülők

Fejenként 6 millió forintos kártérítést és havi 50 ezer forintos életjáradékot követelnek az egyik móri áldozat szülei az Erste Banktól. A per csütörtökön kezdődött a Fővárosi Bíróságon, ahol vita alakult ki arról, hogy a banknak milyen biztonsági előírásokat kellett volna betartania.

Megkezdődött a Fővárosi Bíróságon a móri bankrablás egyik áldozatának szülei által az Erste Bank ellen indított per. Az áldozat szülei fejenként 6 millió forintos nem vagyoni kártérítést és további havi 50-50 ezer forintos életjáradékot követelnek a banktól.

A szülők állítják, az Erste Bank nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a tragédia elkerülhető legyen, és több mulasztást is elkövetett a bank biztonsági rendszerének kiépítésekor. Többek között azt kifogásolják, hogy nem volt zsiliprendszerű ajtó, valamint golyóálló üveg, továbbá nem működött folyamatosan a belső kamera, és nem volt megfelelő számú biztonsági őr sem.

A szülők egyrészt azzal indokolták kártérítési követelésüket, hogy a fiuk rendszeresen támogatta őket, és amióta meghalt, nehéz anyagi helyzetbe kerültek.

Az Erste Bank jogi képviselője vitatta a kártérítés jogosságát. Szerinte a bank mindent megtett a biztonságért, egy olyan támadás ellen pedig nem lehet védekezni, amikor a rablók azonnal tüzelni kezdenek, ahogy belépnek a helyiségbe.

Az ügyvéd emlékeztetett arra is, hogy a bank civil szervezetekkel közösen 120 millió forintot fizetett korábban az áldozatok hozzátartozóinak. Igaz, ebből a pénzből a pert kezdeményező szülők nem kaptak, a bank által fizetett összegből ugyanis csak az áldozat felesége és fia részesült.

A tárgyaláson nem derült ki egyértelműen, hogy a banknak milyen biztonsági előírásokat kellett volna betartania. A szülőket képviselő Magyar György ügyvéd szerint ugyanis van egy olyan előírás, amely alapján a pénzintézeteket többek között golyóálló üveggel és zsiliprendszerű ajtóval kell felszerelni. Orosz V. Sándor, az Erste Bank jogi képviselője ugyanakkor azt állította, hogy nincsenek ilyen kötelező érvényű előírások.

A csütörtököi tárgyaláson meghallgatott tanú, aki az áldozat főnöke volt, elmondta: beosztottja átlagosan havi félmillió és egymillió forint közötti fizetést kapott. Ha beindult volna az életbiztosítási üzlet - amit éppen halála előtt készített elő - akkor rövid időn belül megduplázhatta volna a jövedelmét. Arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy az áldozat támogatta-e anyagilag szüleit. A per egyik fontos kérdése, hogy valójában mennyi pénzt adott az áldozat szüleinek, mekkora összegtől estek el fiuk halála miatt a szülők.

Az áldozat biztosítási ügynökként dolgozott, és a támadás idején azért tartózkodott a bankban, hogy a hitelekhez elengedhetetlen életbiztosításokat kössön. Mivel a férfi a munkáját végezte, ezért nem is az ügyféltérben, hanem a banki dolgozókkal együtt a pult túloldalán tartózkodott, és a pénzintézet ügyfeleit fogadta. A szülők szerint ezért is lenne indokolt a kártérítés, hiszen fiuk nem ügyfélként tartózkodott a bankban, hanem munkaköri kötelezettségét teljesítette.

A tavaly május 9-i bankrablás során az Erste Bank móri fiókjában tartózkodó mind a nyolc embert megölték a rablók, köztük azt a 33 éves szabadbattyáni fiatalembert is, akinek a szülei most perlik a pénzintézetet.