Ügynöktörvény: kikerülhetnek az egyháziak

Szerdán nyerheti el végleges formáját a kormány által júliusban beterjesztett ügynöktörvény. Az eredeti javaslat több pontján is változtatna a kormányfő által felkért szakértői bizottság, így szűkítenék a vizsgálandók körét és nem lehetne politikusi tagja a tényfeltáró bizottságnak.

A kormányfő által felkért szakértői bizottság sérelmezte, hogy túl széles az átvilágítandók köre a kormány javaslatában - mondta Hack Péter alkotmányjogász, volt SZDSZ-es politikus az [origo]-nak. A testület szerint csak a közhatalmi szervezetek vezetőire, képviselőire vonatkozzon a tényfeltárás, az egyházi és szakszervezeti vezetőkre, polgármesterekre, közalapítványok elnökeire viszont ne.

A jelenleg hatályos törvény a meghatározott kör átvilágításáról rendelkezik, vagyis az illető érintettségét vizsgálja a III/III-as szolgálatot illetően. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált személy akkor minősül érintettnek, ha aláírt beszervezési nyilatkozatot találtak róla, és általa készített jelentéseket vagy bizonyítékot arra, hogy ellenszolgáltatásban, jutalomban részesült szolgálataiért cserébe. Mivel rengeteg irat megsemmisült, ezért olyanokat is érintetleneknek minősíthettek, akik valószínűsíthetően együttműködtek a pártállam titkosszolgálatával, de csak beszervezési nyilatkozatot találtak róluk - magyarázta az átvilágítás gyengéjét Hack Péter, aki az új javalattal kapcsolatban hozzátette: csak azt kellene megjelölni, ha valaki szerepel a nyilvántartásban, és az anyagai kutathatóvá válnának. A kormány tervezete valamennyi egykori III-as főcsoportra kiterjedne.

A kormány tervezetében egy tényfeltáró bizottság vizsgálná a törvényben meghatározott közszereplők rendszerváltás előtti esetleges állambiztonsági múltját. Ebben a bizottság tagjait a kormány eredeti javaslatában többségében a pártok delegálhatnának (a parlament elnöke, a parlamenti frakciók, az igazságügy-miniszter, a kulturális miniszter, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész) egy-egy tagot. A szakértői testület indítványa szerint viszont bírákból kell állnia a tényfeltáró bizottságnak, hasonlóan a mostani átvilágítóbírákhoz.

Az ügynöktörvényhez kapcsolódóan a kormány júliusban benyújtotta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló javaslatát, amely egyesítené az összes egykori III-as főcsoportfőnökség dokumentumait és mindezeket kutathatóvá tenné. A szakértői bizottság szerint túl homályosan fogalmazza meg az iratok körét, ezért pontosan és világosan megszabja azokat az eseteket, amelyekben nem engedné a kutathatóságot. Így például nem lenne kutatható annak az iratai, aki a jogállam titkosszolgálatában is folytatta munkáját.

A következő egy-két napban az igazságügyi tárcával, a titkosszolgálatokat felügyelő államtitkárral, és a frakciókkal egyeztetik a Medgyessy Péter miniszterelnök által felkért szakértői testület javaslatait, amelyeket várhatóan módosító indítvány formájában terjesztenek a parlament elé.