VII. fejezet

Gazdaságpolitika

1. A gazdaság állapota

A magyar gazdaság a 90-es évek közepén - óriási társadalmi erőfeszítéssel - túljutott a piacgazdasági átmenet válságán, gyorsuló ütemben növekedni és igazodni kezdett az egyre keményebb verseny követelményeihez. Létrejöttek a sikeres gazdasági felzárkózás alapvető feltételei.

A most záruló kormányzati periódusban - bár a növekedés fennmaradt és az infláció mérséklődött - a gazdaság teljesítménye lényegesen elmaradt attól, amit a külső és belső feltételek lehetővé tettek és kedvezőtlen jelenségek mutatkoznak. Így különösen

- a gazdasági növekedés üteme immár két esztendeje csökken,

- az ipari termelés növekedése lelassult, lényegében stagnál,

- a beruházások nem növekednek, a felhalmozási ráta alacsony,

- az export növekedési üteme drámaian visszaesett,

- a foglalkoztatottság növekedése megállt, sőt némileg ismét csökkent,

- A magyar gazdaság tőkevonzó képessége lényegesen mérséklődött,

- az államháztartás hiánya, korrekt számbavétel mellett, lényegesen meghaladja a korábban jelezett, illetve a 2002-re tervezett mértéket,

- az idei évre vonatkozó költségvetés (a kétéves költségvetés részeként) a reál és pénzügyi folyamatokban végbement változások és az áttekinthetetlen kormányzati döntések miatt már nem ad eligazítást sem az állam, sem pedig a gazdaság szereplői számára, - az államadósság GDP-hez viszonyított aránya ismét növekedni kezdett.

A világgazdasági feltételek 2001-es romlása természetesen közrehatott e jelenségek kialakulásában, de a kedvezőtlen tendenciák már korábban megkezdődtek és a külső körülmények által indokoltnál erőteljesebben mutatkoztak.

2. A sikeres Magyarország gazdasági programja

2.1. A kormány alapvető gazdaságpolitikai célja, hogy az ország fejlődését - a kedvezőtlen jelenségek ellenére - tartósan gyors ütemű, az export és beruházások által vezérelt, kiegyensúlyozott növekedési pályára terelje és ezzel megteremtse a jóléti rendszerváltás megvalósításának feltételeit. Így

- szűkíthető a fejlettségi rés Magyarország és Európa fejlett országai között;

- lehetővé válik, hogy a gazdasági teljesítményekkel összhangban érzékelhetően emelkedjen az emberek életszínvonala, erősödjön a létbiztonság és javuljanak a lakosság életkörülményei;

- elérhető, hogy csökkenjen a szegénység, és az átalakulás eddigi veszteseinek életlehetőségei is számottevően javuljanak;

- megvalósulhat a vidék, a hátrányos helyzetű térségek fokozott fejlesztése.

2.2. A kormány a gazdaságpolitikát vezérlő kiemelkedően fontos célnak tekinti az Európai Unióhoz való csatlakozást (a tervek szerint 2004-ben), majd pedig a monetáris uniós tagságra való felkészülést. Az ezt megvalósító program hatékonyan támogathatja az ország teljesítőképességének (növekedési potenciáljának) erősítését és felemelkedését.

A kormány az Európai Unióhoz való csatlakozási stratégia legfontosabb elemeinek tekinti:

- a csatlakozási tárgyalások lezárását még az idén;

- a Nemzeti Fejlesztési Program véglegesítését és a szükséges intézmények kialakítását;

- a monetáris unióhoz való csatlakozás (maastrichti) kritériumainak teljesítésére vonatkozó stratégia kialakítását (az euró bevezetése és a monetáris unióba való belépés ütemezése az Európai Unióhoz való csatlakozás függvényében alakul, várhatóan);

- az uniós pénzügyi források legszélesebb körű felhasználását lehetővé tevő pénzügyi és intézményi feltételek megteremtését.

2.3. A kormány gazdaságpolitikája kialakításakor a következő alapelveket tartja szem előtt.

2.3.1. Az átláthatóság növelése a döntéshozatal minden területén a gazdaságpolitika iránti bizalom megteremtésének a kulcsa. A kormány ennek érdekében áttekinthetővé és ellenőrizhetővé teszi a közpénzekről való döntéseket, s általában a kormányzati munkát.

2.3.2. A kormány a gazdaság teljesítményének növelését a stabilitás megőrzésével és a kiszámíthatóság növelésével kívánja ösztönözni. A stabilitás fenntartása alacsony inflációs környezetet és összhangban lévő belső és külső egyensúlyt igényel. Ennek érdekében a kormány együttműködik a gazdasági szereplők különböző csoportjainak érdekeit képviselő szervezetekkel a gazdaság-politikai programok kialakításában és a gazdaságpolitikai döntések előkészítésében.

2.3.3. A kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel elősegítse az ország versenyképességének javítását:

- az oktatás, szakképzés, továbbképzés fejlesztésével célja a tudásalapú társadalom kialakítása és a munkaerő-források bővítése és minőségének javítása;

- a beruházás- és befektető-barát politika megvalósításával célja, hogy a modernizáció és innováció a gazdaság minél szélesebb körére kiterjedjen, megteremtve a magas termelékenységnövekedés alapjait;

- az adórendszer átalakításakor kiemelten kezeli a versenyképesség javításának szempontját;

- védi a tulajdonosok és befektetők érdekeit;

- a belföldi megtakarításokat ösztönző és a külföldi forrásokat vonzó feltételekkel biztosítja a magas növekedési pálya finanszírozási háttérét.

2.3.4. A kormány fontosnak tartja, hogy a piaci verseny tiszteletben tartásával építse tekintélyét. Ennek érdekében az állami tevékenységek során is teret enged a versenynek, pártolja az állam hatékony működését szolgáló érdekeltségi és finanszírozási konstrukciók kialakítását, az állammal való partnerségre épülő feladatellátást.

2.4. A kormány hatékony, esélyegyenlőséget növelő állami szerepvállalást valósít meg. Ezért:

- arra törekszik, hogy gazdaságpolitikájával stabil, kiszámítható környezetet teremtsen a magyar gazdaság minden szereplője - gazdálkodók, munkavállalók, megtakarítók, fogyasztók és befektetők - számára;

- csökkenti az állami újraelosztás mértékét és nagyobb szerepet kíván adni az állampolgári döntéseknek, így a választási lehetőségeket kínáló biztosítási rendszereknek;

- fontosnak tartja, hogy a kormányzati beavatkozások köre a minimálisra csökkenjen, a döntések egyre inkább helyi és regionális szintre kerüljenek és ezzel együtt a pénzügyi források decentralizálása megvalósuljon;

- az esélyegyenlőséget növelő intézkedésekkel, programokkal fellép a társadalmi egyenlőtlenségek további éleződése és újratermelődése ellen.

2.5. A kormány egyik legfontosabb célja az esélyteremtő állam megteremtése. Ennek eszközei:

- magas szintű foglalkoztatottság a kiszámítható és hiteles gazdaságpolitika révén;

- a leszakadó régiók felzárkóztatása fejlesztések és az innováció feltételeinek javítása útján;

- az infrastruktúra fejlesztése az állam fogyasztási célú kiadásainak rovására;

- a humántőke bővítése és olyan programok bevezetése, amelyek növelik az alacsonyabb jövedelmű rétegekből származók továbbtanulási esélyeit;

- a szegénység elleni fellépés munkalehetőséget teremtő, illetve képzést-átképzést segítő programokkal és jövedelempolitikai eszközökkel;

- a biztosítási elv érvényességi körének kiterjesztése;

- a szociálpolitikai és gazdasági indítékú lépések egyértelmű szétválasztása.

2.6. A gazdaságpolitika érvényesülését segítő lépések fő irányai:

- a közterhek csökkentése és ezzel a gazdaság jövedelemtermelő képességének erősítése,

- az infrastruktúra gyorsított fejlesztése érdekében a közlekedés, a környezetvédelem beruházásainak növelése, az EU-programok beindítása,

- a közszolgáltatások színvonalának növelése, így különösen az oktatás és az egészségügy fejlesztése, és az ügyfélbarát eljárások bevezetése,

- olyan jövedelempolitika kidolgozása és a gazdaság szereplőivel egyeztetett végrehajtása, amely megalapozza a jólét gyarapodását,

- a jóléti rendszerek megújítása az aktív eszközök, az átképzést és foglalkoztatást eredményező formák előtérbe kerülésével, a foglalkoztatás jelentős bővítésével,

- a válságterületeken (mezőgazdaság, egészségügy) a változások elindítása,

- az államháztartás fenti gazdaságpolitikai célokhoz igazodó alakítása, a gazdasági növekedésből származó többletbevételek ennek megfelelő elosztása.

3. A vállalkozások feltételeinek javítása

3.1. A kormány a vállalkozások feltételeinek javítását elsődleges fontosságúnak tartja a gazdasági növekedés, a beruházások és az export ütemének növeléséhez. Ezt szolgálja a gazdasági stabilitás, a kiszámítható és az átlátható gazdaságpolitika.

3.2. A kormány a kis- és középvállalkozások fejlődését támogatva és a vállalkozók biztonságérzetének növelésére átfogó programot hirdet meg. Ennek fő elemei a közterhek csökkentése, az adókedvezmények kiterjesztése, az adminisztrációs terhek mérséklése, a különböző pályázatok normatívvá tétele, illetve a nagyobb beruházási pályázatoknál a beszállítói hányad előírása, a fejlesztéseket ösztönző intézmények erősítése.

3.2.1. 2003-tól a Széchenyi-tervben teljes körűen szerepeltetjük a közösségi forrásokból várhatóan támogatásra kerülő célokat. Felülvizsgáljuk az eddigi programot, és a tervet összehangoljuk az EU támogatáspolitikai irányelveivel.

3.2.2. A kormány célja a kockázati tőke bekapcsolása a kis- és középvállalkozások és az innováció finanszírozásába.

3.3. A kormány célja a vállalkozások modernizációját és környezetének fejlődését szolgáló fejlesztési politika (út, vasút, környezetvédelmi beruházások, informatika, kutatás és fejlesztés) megvalósítása.

3.4. A kormány ösztönzi a működő tőke beáramlását. Ennek érdekében a gazdaságdiplomáciai lépések mellett a fő vonzerőt a versenyképesség megőrzésével biztosított jó jövedelmezőségi viszonyok jelenthetik, továbbá a jó vállalkozási feltételek és a szabályozás átláthatósága, valamint az állam szerepének világos és hiteles tisztázása.

3.5. A tőzsde fejlesztésére intézkedés-csomag összeállítása:

- az árfolyamnyereség-adó eltörlése;

- tőkepiaci módszerek alkalmazása a privatizációban;

- a vállalatok tőzsdére vitelének ösztönzése a Széchenyi-tervben.

3.6. A kormány folytatja a privatizációt annak érdekében, hogy az ÁPV Rt.-ben átlátható, tiszta profilú - nemzeti szempontból stratégiai fontosságú vállalatokra korlátozott - állami vagyonkezelés váljon lehetővé.

3.7. A kormány célja az állami bürokrácia csökkentése az adórendszer átalakításával, a számviteli és adatszolgáltatási kötelezettségek egyszerűsítésével.

4. A költségvetés-politika átláthatóságának és hatékonyságának a növelése

4.1. A kormány módszertani, költségvetés- és adópolitikai, valamint intézményi fejlesztéseket vezet be. Ezzel megteremti az európai monetáris uniós tagság fiskális kritériumainak teljesítését.

Ennek elemei:

4.1.1. Az európai uniós államháztartási számbavételi rendszer - ESA95 - szerinti tervezés, nyilvántartás és elszámolásra való átállás bevezetése 2003-tól. A 2002-től fokozatosan a költségvetés részeként kezeljük az ÁPV Rt. (illetve jogutódjai) gazdálkodását, az autópálya-építés teljes finanszírozását, illetve az MFB államot helyettesítő valamennyi korábbi döntésű kiadását.

4.1.2. 2003-tól helyreállítjuk az éves költségvetések gyakorlatát. A középtávú fiskális politikát - a kormányprogramot konkretizáló, négy évre szóló - középtávú költségvetési kerettörvény-javaslatban kívánjuk megszabni. Ebben a bevételek - és ehhez igazodóan az adócsökkentések - meghatározása alapján, a fő kiadási területekre vonatkozóan a parlament előzetesen rögzítené a keretelőirányzatokat. A részletes és végleges előirányzatok eldöntése - ennek során az esetleges elmozdulások figyelembevétele, a kerettörvényben szereplő számok korrigálása - az éves költségvetési törvényekben történik meg.

4.1.3. 2003-ban elkészítjük a következő középtávú gazdasági tervünket, igazodva az EU következő tervezési ciklusához. Ennek keretében megvizsgáljuk az olimpiai pályázat ügyét, figyelembe véve a közeljövőben elkészülő megvalósíthatósági tanulmány megállapításait. A kormány fontosnak tartja az olimpia eszméjét és a gazdasági lehetőségek függvényében mindent megtesz az olimpia megrendezése jogának megszerzéséért.

4.2. A kormány célja az állami újraelosztás mértékének évi átlagos 1 százalékpontos csökkentése, valamint az államadósság GDP-hez mért arányának további mérséklése.

4.3. A kormány célja az államháztartás hiányának csökkentése, 2006-ra a GDP 2,5 százalékra. Ezt puritán, takarékos költségvetési kiadáspolitikával valósítja meg, amely kiemelt prioritásként kezeli a magas növekedési pálya költségvetési megalapozását, s ezen belül különösen a vállalkozások gazdálkodási feltételeit, valamint a társadalmi szolidaritás szempontjait.

4.4. Elérjük az EU-felvételünk után megnyíló közösségi források maradéktalan igénybevételét, s felkészülünk a pénzeszközök fogadására, az államháztartáson belül a hazai társfinanszírozás forrásainak biztosítására a felhalmozási kiadások prioritást kapnak.

4.5. A 2003-2006-os államháztartási kiadásnövekedésen belül:

- Döntően hazai forrásokból finanszírozzuk az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás és a rendvédelem megerősítését, ezen belül a bérek felzárkóztatását;

- Hazai és EU-forrásokból fedezve emeljük az államháztartás beruházási kiadásait, s ennek során koncentrált beruházásokra kerül sor a közlekedésben, a környezetvédelemben, az informatikában.

- EU-s és hazai forrásokból megakadályozzuk a vidék, illetve falufejlesztés, az agrárium válságának mélyülését és segítjük a pozitív szerkezeti átalakítását.

4.6. Átalakítjuk az adópolitikát a versenyképesség és a foglalkoztatottság növelése és a gazdasági aktivitás kibővítése érdekében.

- A 2003-2004-re szóló, 2002. őszén elfogadásra kerülő adótörvény módosítások keretében módosítjuk a személyi jövedelemadózás és a társadalombiztosítási járulékok rendszerét. A személyi jövedelemadó terhelés csökken és a minimálbért kereső alkalmazottak adómentességet kapnak.

- Fokozatosan megszűnik a munkáltatókat terhelő fix összegű egészségügyi hozzájárulás.

- Felülvizsgáljuk és csökkentjük az adónemek számát, az adózók befizetései szempontjából összevonjuk az azonos adóalap utáni terheket.

- Bevezetjük az Egyszerűsített Vállalkozói Adó (EVA).

- Az EU jogharmonizációra tekintettel mérsékeljük a forgalmi adózásban fennálló túlzott különbségeket. Korszerűsítjük a helyi adózás törvényi keretszabályozását.

4.7. A kormány intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy a jövőben az adóellenőrzést ne lehessen politikai célokra felhasználni.

4.7.1. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a jövőben adóügyekben is eljár.

4.7.2. Új törvényi szabályozást kezdeményezünk és helyreállítjuk az APEH szigorúan szakmai működését. A szabályozással rögzítjük az ellenőrzésre való kiválasztás mechanizmusát, az eljárások tárgyszerűségét szavatoló megoldásokat vezetünk be. Az APEH-vezetők szakmai kinevezési feltételeit rögzítjük, az elnöki, alelnöki kinevezés kellően hosszú időtartamára törvényi garanciákat javasolunk. Az új szabályozással az adóhatóságot függetlenné tesszük a politikától.

4.7.3. Az adórendőrséget az APEH keretein belül megszüntetjük és az adócsalásokat üldöző szervezetet más nyomozó hatóság keretében, szigorúan törvényes szabályozás és feltételek mellett működtetjük tovább.

4.8. A kormány egyik fontos törekvése a közszolgáltatások színvonalának jelentős javítása, ügyfélbarát rendszerek kiépítése.

4.9. A kormány a minél teljesebb átláthatóság megvalósítására bevezeti az "üvegzseb-programot". Ennek keretében:

4.9.1. Egyértelműen szabályozza a közbeszerzést és ellenőrzi a szabályok betartását;

4.9.2. A nyilvánosság ellenőrzése mellett, világosan megfogalmazott pályázatokkal szavatolja a privatizációs eljárások átláthatóságát;

4.9.3. Nyilvánosságra hozza az állami szerződéseket;

4.9.4. Visszaállítja a választások előtti közigazgatási államtitkári és jegyzői jelentések rendszerét, amelyben egy adott terület felelős vezetője beszámol az elmúlt négy év munkájáról.

4.10. A kormány felülvizsgálja és az európai uniós normáknak megfelelően átalakítja a kincstári rendszert, új törvényben szabályozza az államháztartás működését.

4.11. A kormány célja a közigazgatás átfogó reformjának és fejlesztési programjának kidolgozása. Ennek keretében érvényesítjük a regionalitás, teljesítményelv és a szakmai követelmények szempontjait és az Európai Unióhoz való csatlakozásra való felkészülés követelményeit.

4.12. A kormány kiemelt fontosságúnak tartja az állami vagyon kezelésének átláthatóságát és hatékonyságát, valamint a privatizáció folytatását.

4.12.1. A nemzetgazdaság stratégiai érdekeinek érvényesítésével a privatizációt befejezzük. A magánosítás során nyílt versenyeztetést alkalmazunk.

4.12.2. Befejezzük a kárpótlási jegyek beváltását részvényekre, illetve azokat - az eredeti jogosultak számára - életjáradékra váltjuk át.

4.12.3. Kezdeményezzük a Magyar Fejlesztési Bankra vonatkozó törvényi előírások átalakítását. Az MFB tevékenységét a költségvetési kockázatok szempontjából átláthatóvá tesszük és működési feltételeit az általános piaci követelményekhez igazítjuk. Az MFB letisztított funkciókkal mindenekelőtt az EU által támogatott programok finanszírozásában kap szerepet.

5. Jövedelempolitika

5.1. A kormányzati jövedelempolitika legfontosabb alapelve, hogy a lakossági jövedelmek a gazdasági teljesítménnyel és a versenyképesség megőrzésének céljával összhangban alakuljanak.

5.2. A jövedelempolitika hatékonyságának növelése érdekében visszaállítjuk az Érdekegyeztető Tanács és a közszolgálati érdekegyeztetés intézményeit. Az itt folyó bértárgyalások mellett napirendre tűzzük a gazdasági, költségvetési tervekkel, az adózási feltételekkel kapcsolatos kormányzati elképzelések megtárgyalását is.

5.3. A közszférában úgynevezett felzárkóztató program indul, melynek keretében - 2002. közepétől 2004. január 1-ig - egyszeri, jelentős bérkiigazítás valósul meg a közalkalmazottak körében. Ezt követően folyamatos felzárkóztatásra kerül majd sor, melynek során a közszféra keresetei minden évben a GDP-t meghaladó mértékben emelkednek.

5.4. A kormányzati jövedelempolitika az érdekegyeztetés során azt célozza, hogy a versenyszektorban a reálkeresetek folyamatosan a termelékenység és a jövedelmezőség arányában növekedjenek, s ez álljon összhangban a magyar gazdaság fejlődésének versenyképességi és egyensúlyi követelményeivel.

5.5 Elősegítjük a lakossági megtakarítások növekedését a tartós megtakarítási formák adózási kedvezményeinek megőrzésével, a kamatadó 0 százalékos mértékével és az adószámlán keletkező árfolyamnyereség adómentességének visszaállításával.

6. Foglalkoztatáspolitika

6.1. A munkaadókkal és a munkavállalókkal megállapodunk a törvényes munkaidő csökkentéséről és ezzel is elősegítjük a részmunkaidős foglalkoztatás terjedését.

6.2. Kezdeményezzük a Munka törvénykönyve módosítását. Ennek keretében szavatoljuk a heti két teljes pihenőnapot úgy, hogy ezek egyike vasárnap legyen és a pihenőnapon végzett munkáért járjon kiemelt díjazás.

6.3. A szervezett munkaerő-piacon megerősítjük és szélesítjük a nem hagyományos munkavégzési formákat:

6.3.1. Célunk új jogi keretek kialakítása a nem hagyományos munkavégzési formák számára.

6.3.2. A civil szervezetekkel és az önkormányzatokkal együttműködve a szociális ellátásban, a háztartási szolgáltatásokban, a kisegítő munkákban új foglalkoztatási formákat teremtünk.

6.3.3. A távmunka feltételeit fejlesztjük, így az otthoni internet költségeit a vállalkozásoknál teljes egészében elszámolhatóvá tesszük.

6.4. A munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő csoportokat célzott programokkal segítjük.

6.4.1. A megváltozott munkaképességűek rehabilitációját szolgáló érdekeltségi és támogatási rendszert korszerűsítjük.

6.4.2. A gyermekükről gondoskodó nők, s kivált a férj nélkül élő asszonyok munkavállalását megkönnyítjük.

- a munkaügyi intézményrendszer legfontosabb feladata a pályakezdők mielőbbi foglalkoztatásának elérése.

- a romák foglalkoztatását segítve nagyszabású és átfogó programot indítunk.

- a munkanélküli ellátás rendszerét átalakítjuk. A munkanélküli járadék mellett fix összegű munkanélküli segélyt is bevezetünk.

6.5. Felülvizsgáljuk a közszolgálati törvényeket és újraszabályozzuk a köztisztviselők, a közalkalmazottak és a szolgálati törvény hatálya alá tartozók helyzetét, kereseti rendszerét és kedvezményeit.

6.6. Létrehozzuk az egységes foglalkoztatási nyilvántartást. Hatásosabbá tesszük a munkaügyi ellenőrzés rendszerét.

6.7. Rendezett munkaügyi kapcsolatokat kívánunk elérni, s ennek érdekében az érdekeltekkel szociális párbeszédet folytatunk.

6.8. A civil szervezetek között a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek számára is felajánlható lesz az szja 1 százaléka és e szervezetek is indulhatnak a különböző hazai, illetve EU-pályázatokon.

7. Monetáris politika

7.1. A kormány tiszteletben tartja az infláció mérsékléséért és az árstabilitás megvalósításáért felelős Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét.

7.2. A kormány tudatában van annak, hogy a monetáris politika csak reális inflációs cél megjelölése esetén alkalmazhatja sikerrel az inflációs célt követő jegybanki politikát. A kamatpolitika segíti az infláció csökkentését, ami egyben a legjobb ösztönzője a megtakarításoknak.

7.3. A kormányzat a gazdaságpolitika rendelkezésére álló eszközök összehangolt alkalmazásával támogatja az infláció folyamatos mérséklődését és ezzel a kormányzati ciklus végére előkészíti Magyarország monetáris uniós tagságát. Az infláció mérséklését segíti a várakozások csillapodása, mivel reális, megvalósítható célokat tűzünk ki és ezek elérését közgazdasági eszközökkel biztonságosan segítjük.

7.4. Az árfolyampolitika jelenlegi kereteit fenntartjuk, az Európai Árfolyam-mechanizmussal (ERM II) konform plusz-mínusz 15 százalék széles sávos árfolyamrendszert megőrizzük. A gazdaságpolitika a monetáris politikával együttműködve törekszik arra, hogy a forint árfolyama kiszámítható, alapvetően a gazdasági folyamatok alakulásától vezérelt, a versenyképességet támogató pályán mozogjon. Miközben az ország gyors felzárkózásának kulcstényezője, hogy sikerüljön megőrizni vonzerejét a külföldi működőtőke befektetések számára a gazdaság- és monetáris politika fontos célja az is, hogy összehangolt lépésekkel kivédje a rövidebb, hosszabb távú spekulatív tőkeáramlások esetleges romboló hatását.

7.5. A kormány a monetáris unióhoz való csatlakozás feltételeinek mielőbbi teljesítése érdekében jó együttműködésre törekszik a jegybankkal. Az euró bevezetésének és a monetáris unióhoz való csatlakozás időpontjáról a kormány az Európai Unióba való belépéskor hoz döntést.

7.6. A sikeres monetáris politika viteléhez alapvető fontosságú a jegybank független, de szakmai alapokon megvalósuló működése, amelyhez a szükséges feltételeket megteremtjük. A Monetáris Tanács tagjai függetlenségének megerősítésére módosítjuk a jegybanktörvényt.

8. Önkormányzati finanszírozás

8.1. A kormány célja, hogy a létrejövő regionális önkormányzatok működésének megkezdésekor a finanszírozási rendszer átalakítása is befejeződjön.

Az átalakításnak olyannak kell lennie, amely a jelenlegi két fő problémát kiküszöböli:

- biztosítani kell a feladatok végrehajtásához szükséges forrásokat,

- kiszámíthatóvá kell tenni a rendszert.

8.2. A jövőben új vagy többletfeladat előírásakor a teljes fedezetet biztosítani fogjuk az önkormányzatok részére.

8.3. Az szja-n belül duplájára növeljük a szabad rendelkezésű, úgynevezett helyben maradó részt. A szabad források növekedése természetesen növeli a települések közötti jövedelem különbségeket, ezért nagyobb figyelmet fordítunk ezek mérséklésére. A mérséklés azonban nem jelenthet teljes kiegyenlítést és nem csökkentheti a magasabb jövedelemmel rendelkezők érdekeltségét a helyi források feltárásában és realizálásában.

8.4. Az egyedi döntést igénylő központi támogatások felhasználásáról való döntést a régiókhoz rendeljük. A regionális önkormányzatok létrejöttéig e decentralizált jogokat (például a fejlesztési támogatások esetén) a regionális fejlesztési tanácsok gyakorolják.

8.5. A feladat és hatáskörök átrendezéséhez illesztjük az önkormányzatok egymás közötti forrásmegosztását, jelentősen csökkentjük a normatívák számát, ezek belső tartalmát korszerűsítjük.

8.6. A kormány megvalósítja az anyagilag független önkormányzati rendszert, mely az autonóm önkormányzat feltétele.

8.7. Az önkormányzati szférában is kialakítjuk az érdemi érdekegyeztetés kereteit.

8.8. A kormány kezdeményezi az önkormányzatok pénzügyi és törvényességi ellenőrzésének hatékony, az önkormányzati alapjogokkal összehangolt megoldását.

9. A közlekedés feltételeinek fejlesztése

9.1. A közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztésében stratégiai cél az M0, M3, M5, M7 autópályák és a kapcsolódó gyorsforgalmi utak építésének befejezése, illetve folytatása, továbbá a 4-es, 6-os és 8-as főközlekedési utak gyorsforgalmi úttá fejlesztése. Ezzel egyidejűleg növekvő források szolgálják a települések közötti, illetve a településeket elkerülő úthálózat fejlesztését és karbantartását. Különös súlyt fektetünk a nehezen megközelíthető kistelepülések feltáró útjainak kiépítésére, illetve korszerűsítésére.

9.2. A tömegközlekedés minőségének javítása érdekében fejlesztjük a közúti és a vasúti járműparkot. Részben regionális állami közlekedési vállalatokkal végeztetjük el a személy- és áruszállítást. Elérjük a köztulajdonú közlekedési vállalatok szoros együttműködését azért, hogy egységes elveken nyugvó tarifarendszer alapján összehangolt, összekapcsolható szolgáltatást nyújtsanak az utazók számára. Növeljük a nagyvárosokon kívüli, a tömegközlekedéssel elérhető "P+R" parkolók számát. Folytatjuk a korábban megkezdett metróépítési programot.

9.3. A helyi tömegközlekedés színvonalas működése érdekében normatív költségvetési támogatást vezetünk be.

9.4. Korszerűsítjük az elavult járműparkot. A környezetvédő megoldásokat ebben az esetben is adókedvezményekkel ösztönözzük.

9.5. Végrehajtjuk a pályavasút és a vállalkozó vasút gazdálkodásának szétválasztását, valamint a MÁV irányításának reformját. Megvalósítjuk a nemzetközi gyorsvasúti hálózathoz történő harmonikus csatlakozást, a tranzitvonalak és a kocsipark modernizációját, támogatva a kombinált fuvarozás és a logisztikai központok fejlesztését.

9.6. Kezdeményezzük 2003-ban egységes közlekedési törvény megalkotását és a közlekedésfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló országgyűlési határozat elfogadását.

10. A környezetvédelemben fordulatot érünk el

10.1. Az 1997-ben elfogadott Nemzeti Környezetvédelmi Programot továbbfejlesztve nagyobb hangsúlyt helyezünk a környezetvédelmi vizsgálatok elvégzésére, a működő rendszereknél a környezetet védő szabályok betartásával és a "szennyező fizet" elv érvényesítésére.

10.2. A környezetvédelmi beruházásokat jelentősen gyorsítjuk, összhangban az EU felvételi tárgyalásokon született megállapodással.

10.2.1. Mindenekelőtt fejlesztjük, bővítjük a csatornázást és a szennyvíztisztítást, ami hozzájárul a lakosság életminőségének javulásához. Célunk, hogy a kormányzati időszak végére a lakosság kétharmada csatornahálózatra kötött lakásban éljen.

10.2.2. Jelentős forrásokat kap a hulladékkezelés is. Elkerüljük a lakossági igénybevételi díjak túlzott emelkedését, ezért a fejlesztések finanszírozásában az államháztartás és az EU forrásait tekintjük alapvetőnek.

10.2.3. Mind szélesebb körben alkalmazzuk a biológiai szennyvíztisztítást, ami a műtárgyépítéses megoldásnál jóval olcsóbb.

10.2.4. Komplex intézkedésekkel elérjük, hogy az erőművek és a hulladékégetők légszennyezése sehol ne haladja meg az európai uniós előírásokat.

10.3. Kedvezményekkel segítjük a hulladékfeldolgozó háttéripar fejlődését. Országos programot indítunk annak érdekében, hogy a lakosság közreműködjön a szelektív hulladékgyűjtésben. Támogatjuk a másként nem hasznosítható hulladék megsemmisítését szolgáló önkormányzati fejlesztéseket. Segítjük a településeket, hogy 2003-ig megvalósítsák a szervezett hulladékszállítást.

10.4. A gazdasági életre vonatkozó szabályrendszerben fokozottan érvényesítjük a környezetvédelmi szempontokat. Ennek hatására a vállalkozói szféra környezetvédelmi kiadásai emelkedni fognak.

10.5. A Tisza-völgy és mellékfolyóinak árvízvédelme érdekében új és működőképes védelmi programot valósíthatunk meg, ami elsősorban a víz elvezetésére és lehetséges mértékű hasznosítására szolgál, s nem a gátak magasságának emelését tekintjük egyedül hatásosnak.

10.6. A "Százmillió fa" program keretében százmillió fát ültetünk az évtized végéig. Ebből egymilliót a települések belterületén, tízmilliót pedig a települések körüli zöld gyűrűként.

10.7. Végrehajtjuk a nemzetközi környezet-egészségügyi akcióprogramot, amelyben kiemelt szerep jut az allergiát előidéző tényezők visszaszorításának.

10.8. A környezet állapotát mérő megfigyelő rendszerek fejlesztésére jelentős eszközöket fordítunk annak érdekében, hogy a környezet megóvására irányuló döntések megalapozottabbá váljanak.

10.9. Igényeljük és bátorítjuk a helyi közösségek és a környezetvédő mozgalmak részvételét a környezetvédelmet érintő állami, önkormányzati döntési folyamatokban.

11. Energiapolitika

11.1. A kormány energiapolitikája tudomásul veszi, hogy a magyar energiaigények kielégítésében (miként számos EU-országban is) döntő az import szerepe.

11.2. A kormányzat alapvetően piaci eszközökkel befolyásolja az energetikában is a fogyasztói-termelői magatartást, végrehajtja a liberalizációt és segíti a piaci keretek EU-konform kialakítását. Ugyanakkor a szférában az állami tulajdonú társaságok hatékony és biztonságos működésére is szükség van.

11.3. A gazdaságilag szükséges, de a lakosság számára túlzott terhet jelentő hazai áremelkedések elkerülését az energiatermelők nem finanszírozzák, itt csakis állami szerepvállalás lehetséges. A fogyasztói árváltozások esetén a szükséges kompenzációról - a rászorultak körében szociális alapon - költségvetési és egyéb külső források bevonásával, illetőleg szociális tarifa alkalmazásával az állam gondoskodik.

11.4. Költségvetési eszközökkel támogatunk energia-takarékosságot eredményező programokat.

12. Információs társadalom

12.1. Magyarország útja az elektronikus Európa útja; nincs más modell, mint a tudás alapú, információs társadalom. Az információ társadalma sem létezhet a kor követelményeinek megfelelő, a gazdaság és kereskedelem szereplői számára kiszámítható, biztonságos jogi kereteket adó, az egyén számára az információközlés szabadságát és a magánszféra védelmét biztosító, mindenek előtt a tudáshoz, információhoz való jog alapjogként való elismerését tükröző, demokratikus társadalmi rendszer nélkül. Az információs társadalommá alakulás elősegítése ezért kiemelt állami feladat. Európa megfogalmazta az E-Europe programot. Magyarország rendelkezik nemzeti információs stratégiával, ám a társadalom túlnyomó többsége még nem jut hozzá az informatika biztosította előnyökhöz, és ezért egy újabb, most digitális szakadék kialakulása fenyeget. Az állampolgárok közösségét szolgáló állam feladata tehát, hogy a kor színvonalának megfelelő tájékoztatással és eszközök, lehetőségek biztosításával felkészítse a társadalmat az új eszközök és módszerek alkalmazására a mindennapokban, a gazdaságban, az információhoz-jutásban és a közigazgatásban. Az információs társadalom kialakulása kormányzati info-kommunikációs program kidolgozását és megvalósítását igényli.

Ennek fő irányai:

12.1.1. A demokrácia érvényesítése. Az információs társadalom kiépítése párhuzamosa a demokrácia intézményeinek megerősítésével és a szolgáltató jellegű államigazgatás kialakításával. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a közhatalmi szervek, a közpénzből működő rendszerek és állami szolgáltatások tevékenysége és gazdálkodása a nyilvánosság előtt történjék. Az adófizetőknek jogukban áll megtudniuk, hogy adóforintjukkal és politikai felhatalmazásukkal hogyan gazdálkodik a hatalom. Ezért az internet eszközrendszerével fokozatosan nyilvánossá tesszük a hatalomgyakorlás, a közigazgatás tevékenységét, költségeit, dokumentumait. Ezek megismerését az állampolgárok jogává kell tenni, s ehhez biztosítani kell a szükséges eszközöket is.

12.1.2. A gyorsan változó fogyasztói igények kielégítése. Ennek érdekében következesen megvalósítjuk a piaci liberalizációt. Jelentős árcsökkenést érünk el a szolgáltatásoknál úgy, hogy innovatív árformák is keletkezzenek (amelyek nem gátolják az elterjedést). Az informatikai eszközök elterjedését segítő - a nemzetközi egyezményekkel összhangban álló - adópolitikai eszközöket (például gyorsított amortizáció, kedvezményes forgalmi adókulcs időszakos érvényesítése) fogunk alkalmazni. Új, egyetemes szolgáltatási programot alakítunk ki, amely versenyre épül és fokozatosan alanyi joggá teszi az internet elérését. Elsősorban az oktatás és az egészségügy területén teremtjük meg a közösségi szolgáltatások hátterét.

12.1.3 Kedvező gazdasági feltételeket nyújtunk az info-kommunikációs szektor gyors kiépülése és hatékony működése számára. Ösztönző árszabályozást vezetünk be, a távközlő hálózatok korrekt összekapcsolását kívánva elérni.

12.1.4. Az állam info-kommunikációs tevékenységét kiteljesítjük és hatékonnyá tesszük. Ennek fontos eleme az önkormányzati és a központi közigazgatás - különösen az ügyfélkapcsolatok - internetesítése, a kormányzati tevékenységgel összefüggő nyilvánosság megvalósítása.

12.1.5 Az iskolai és a felnőttoktatásban kiemelkedő szerepet kap a számítógépes ismeretek elsajátítása.

12.1.6. Azoknak a családoknak a számára, akik legalább egy 14-25 év közötti gyermeket nevelnek, lehetővé tesszük a számítógéphez és internet eléréséhez szükséges eszközök költségvetési támogatással történő megvásárlását. Valamennyi 14 és 25. életév közötti fiatal számára támogatást adunk ahhoz, hogy önálló internet hozzáféréssel rendelkezzenek és naponta meghatározott ideig támogatott áron használhassák a világhálót.

13. Tudomány- és technológiapolitikai feladatok

13.1. A tudomány- és technológiapolitika a társadalom felemelkedését, a gazdaság növekedését egyre jobban meghatározó kormányzati eszköz. A fejlett országokban e szférába tartozó tevékenységek és intézmények működése adja a gazdasági növekedés motorját. A 2003-2006. négyéves költségvetési időszakban a kormány közvetlen költségvetési támogatással, az európai kutatási programokbeli eredményesség fokozásának elősegítésével és közvetett gazdaság- és tudománypolitikai ösztönzőkkel biztosítja a magyarországi felhasználású K+F ráfordítások egyenletes növekedését.

13.2. A kormányzati munkában a termelési innovációt támogató politika elsőbbséget kap. Kiemelt célunk, hogy a fejlett technológiát alkalmazó, tudásintenzív munkaerőt és helyi fejlesztést is igénylő működő tőke az országban fokozza befektetéseit, fejlessze kapacitásait. Annak érdekében, hogy az innovációt segítő intézmények és az innovatív tevékenységek fejlődjenek Magyarországon, a kormány kiemelt feladatának tekinti:

- az innováció-barát szabályozási környezet megteremtését,

- Magyarország, mint K+F helyszín vonzóvá tételét,

- a szellemi tulajdon védelmének erősítését

- a kis- és középvállalatok innovációs forrásainak lehetséges bővítését.

13.3. Nélkülözhetetlen, hogy eredményessé tegyük az innovációt segítő eszközrendszert. E területen is erősödnie kell a regionális koordinációnak, hogy jelentősen több K+F célú nemzetközi (EU), és hazai forrás jusson az egyes régiók központjaiba is.

13.4. Az alapkutatásokat, a tudományágak önálló művelését biztosító tudományos intézményrendszer két nagy bázisa a Magyar Tudományos Akadémia intézethálózata és az egyetemek. Az egészségügyi, az agrár-kutatások és tudományos megalapozású fejlesztések stratégiájának meghatározásában és megvalósításában döntő szerepe van az egészségügyi országos intézeteknek, klinikáknak és tankórházaknak, valamint az agrárkutatási intézményeknek. Létrehozzuk a környezetvédelmi (ökológiai) kutatások új működési és szervezési szemléletet megvalósító országos hatósugarú centrumát. A felsőoktatásban, az MTA kutatóintézeti hálózatában, az agrárkutatás intézményeiben, az egészségügyi országos intézetekben és tankórházakban, valamint a közgyűjteményekben jelentősen növeljük a kutatási minőség fenntartásához kapcsolódó dologi forrásokat és a programtámogatási formában célzottan felhasználható forrásokat is. A K+F ráfordításoknövelésének rendszerében elérjük, hogy a felsőoktatási intézmények költségvetésének átlagában a kutatási-fejlesztési felhasználás a kormányzati ciklus végére meghaladja a 15 százalékot. Biztosítjuk az állami kutatóhálózat más intézményeinek biztonságos működését is. A kormány az MTA köztestülete által összehangolt kutatásokra 2002 végéig hároméves szerződést kíván kötni az MTA vezetésével az együttesen kiválasztott, stratégiai fontosságú kutatási területek hatékony művelése érdekében.

13.5. A kormány elkötelezetten támogatja a magyar nyelv, irodalom, történelem és kultúra nemzetközileg is korszerű kutatását, a hungarikumok gyűjtését és mentését, függetlenül attól, hogy azt határainkon innen vagy túl, magyar vagy más anyanyelvű tudósok, intézmények művelik.

13.6. Ösztönözzük az egész társadalmat érintő és foglalkoztató problémák sokoldalú, magas színvonalú, nemzetközi horizontú, nyilvános megvitatását, támogatjuk e viták fórumainak működését. A kormány igényli és védi a különböző világnézeti, szakmai, erkölcsi és politikai kiindulópontokból, az eltérő vallási és kulturális

alapállásból megfogalmazott történeti és kritikai elemzések, alternatívák egyenrangú, egymást tisztelő, demokratikus megfogalmazását. A kormány elvi és jogi kereteket biztosít a nem-állami tulajdonú non-profit kutatóhelyeknek a társadalom mai helyzetének feltárását, a magyarság kulturális és történelmi önmegismerését, a hazai nemzetiségi és más kisebbségek önszerveződését elősegítő, államilag is finanszírozott kutatási programokba való bekapcsolódásához.

13.7. A tudománypolitika eredményességének fontos feltétele a tudományos közélet tisztasága, a tudományosság értékrendjének mind teljesebb érvényre juttatása. A kutatás etikai követelményeinek elfogadására és a tudomány iránti bizalmat fokozó alkalmazására a kormány kezdeményezi a kiemelt közfigyelmet felkeltő orvosetikai, élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi kérdésekben a tudományos és a szakmai társaságok minél aktívabb, folyamatos párbeszédét a társadalommal. A kormány minden tudományos kutatási program költségvetésének 5 százalékát az eredményeknek és azok alkalmazási kockázatainak széles társadalmi megismertetésére és az élethosszig tartó oktatás megfelelő szakaszában való megjelenítésére javasolja fordítani.

13.8. A tudományok művelését meghatározó akadémiai szférában - az egyetemeken, a főiskolákon, az MTA intézethálózatában - gondoskodunk az autonómia követelményeinek maradéktalan tiszteletéről, a politikai befolyástól mentes működés feltételeiről. A kormányzat nem avatkozik be hatalmi eszközökkel a tudomány, a tudományos intézményrendszer működésének napi kérdéseibe, ideértve a hivatali, intézeti vezetők nyilvános pályázati és szakmai elbírálásra alapozott kinevezését, valamint a törvényes előírásokat követő, a szakmai fórumok véleményét is figyelembe vevő felmentését is.

13.9. A kormány határozott lépéseket tesz a kutatói-fejlesztői szféra fiatalítására, a fiatal kutatók támogatására. Ennek érdekében - jelentősen bővíti a posztdoktori foglalkoztatás lehetőségét, növeli a Bolyai és az OTKA ösztöndíjak rendszerszerű támogatását, továbbfejleszti a Békesy ösztöndíjat, ösztönzi a vállalkozási és alapítványi kutatástámogatás kezdeményezéseit posztdoktori állások és ösztöndíjak létrehozására;

- lényegesen egyszerűsíti a külföldi állampolgárok kutatási-fejlesztési célú magyarországi munkavállalásának adminisztratív eljárását, erőfeszítéseket tesz a hazánkba érkező európai Marie-Curie-ösztöndíjasok számának növelésére, ösztöndíjakat alapít a Kárpát-medence fiatal, magyar és nem-magyar nemzetiségű kutatóinak a hazai kutatási programokba való bekapcsolódására;

- továbbfejleszti a Szent-Györgyi Albert ösztöndíjat annak érdekében, hogy a kormányzati ciklusban lehetőség nyíljék 5-10 új, önálló költségvetésű, a tudomány legperspektivikusabb irányzatainak világszínvonalú művelését lehetővé tevő egyetemi intézet alapítására, amelyek vezetésére a magyar tudomány világszerte dolgozó képviselői közül a legígéretesebb teljesítményű, feltörekvő, fiatal személyiségeket kívánja megnyerni.

14. Vidék- és agrárfejlesztés

14.1. A kormány munkahelyteremtő, a környezetet megóvó vidékfejlesztési programot valósít meg.

14.2. A vidékfejlesztés stratégiai céljai:

14.2.1. A gazdaság teljesítőképességének növelése, amely alapul szolgál a munkahelyteremtéshez.

14.2.2. A gazdaság térszerkezetének befolyásolása annak érdekében, hogy a fejlődés területileg kiegyenlítettebb legyen.

14.2.3. A természeti és az épített környezet ápolása, megóvása a jövendő generációk számára. A tájkörzeti gazdálkodás szempontjainak fokozott figyelembe vétele.

14.2.4. A vidéken élők mostanra kialakult hátrányainak csökkentése és az emberek társadalmi esélyegyenlőségének javítása.

14.2.5. A falvak életképességének megerősítése.

14.3. A kormány versenyképes, az európai integrációba beépülő magyar mezőgazdaságot teremt. Ezért az agrárpolitika céljai:

14.3.1. A mezőgazdaságból élők méltányos jövedelmének megteremtése.

14.3.2. A versenyképes mezőgazdaság korszerű gazdasági szervezeti és műszaki alapjainak kialakítása és az új követelményeknek megfelelő termelés növekedésének elindítása.

14.3.3. Az EU-ba való zökkenőmentes betagolódás előkészítése és az onnan származó előnyök maximálása.

14.4. Az agrárfejlesztést szolgáló lépések:

14.4.1. Még 2002-ben - a piaci zavarok elhárítására - új agrárrendtartási törvényt terjesztünk elő és fokozatosan, az EU előírásait érvényesítve intervenciós rendszert vezetünk be. Ennek során a gabonaszektorban már 2002-ben hatályba lép az új intervenciós módszer.

14.4.2. A pénzügyi válság enyhítésére 2002-ben a termelési hitelterheket mérsékeljük. A kedvezőtlen adottságú térségekben három éves adósságcsökkentő programot hirdetünk meg.

14.4.3. Egyszerűbb, átláthatóbb és korrupció mentes támogatási rendszert vezetünk be. Növeljük a normatív támogatások arányát és csökkentjük az adminisztrációt.

14.4.4. A mezőgazdasági kistermelők helyzetének javítására emeljük az őstermelők adómentes jövedelmének határát, növeljük az adókedvezményeket és támogatásokkal segítjük a nyugdíjjogosultság megszerzését, illetve azt, hogy ők is részt vegyenek az egészségbiztosítási rendszerben.

14.4.5. Kialakítjuk a mezőgazdasággal foglalkozók számára modern ismereteket nyújtó, ingyenes tanfolyamok rendszerét.

14.4.6. Az agrártámogatáson belül a fejlesztési támogatások arányát jelentősen növeljük. Ilyen módon azt is ösztönözzük, hogy a termelők kapcsolódjanak az egészséges élelmiszereket előállítók mind szélesebb köréhez, mert ezek az igények megnőttek bel- és külföldön.

14.4.7. Az állami források elosztásában biztosítani fogjuk a civil szervezetek és köztestületek ellenőrző szerepét. Azonos versenyesélyeket adunk minden agrárvállalkozási formának. Visszaállítjuk az agrárirányítás szakmai hitelét és rendezzük az agrárkamarák gazdaság szervező feladatait.

14.4.8. Felgyorsítjuk az EU csatlakozásra való felkészülést.

- A gazdasági és helyi önkormányzatokra támaszkodva valamennyi támogatási, fejlesztési és ösztönzési rendszerben érvényesítjük az EU nyilvántartási és szakmai követelményeit.

- Megteremtjük a SAPARD-program működésének feltételeit, egyidejűleg a programot felülvizsgáljuk. A közösségi forrásokat a vidék gazdasági felkészülését segítő tervekre összpontosítjuk.

- Az EU-val folyó tárgyalások során olyan bázisszámokat, ország-kvótát és támogatási kifizetési lehetőségeket kívánunk elérni, amely a számunkra kedvezőek és lehetővé teszik, hogy hazánkat az unió többi tagállamával egyenlő módon bírálják el.

14.4.9. A magántulajdont sértő földtörvény csomagot 2002-ben módosítjuk. Az EU csatlakozási tárgyalásokon, a külföldiek földszerzésével kapcsolatban, a magyar gazdálkodók számára az eddig elértnél kedvezőbb kompromisszumra törekszünk. A földtulajdonszerzést és használatot a mezőgazdaságban élő gazdálkodók érdekei szerint szabályozzuk. Megteremtjük a tartós földbérlet kedvező feltételeit. A bérlet időtartamának növelését adókedvezménnyel ösztönözzük.

14.4.10. Kialakítjuk a birtokpolitika elveit és meghatározzuk végrehajtásának jogi, intézményi hátterét. Az átalakított Nemzeti Földalapot társadalmi ellenőrzés mellett működtetjük.

14.4.11. A szövetkezeti üzletrészek felvásárlását befejezzük. Az alanyi jogú szövetkezeti üzletrészekre megkülönböztetés nélkül vételi ajánlatokat teszünk, a felszámolt szövetkezetek üzletrész tulajdonosait kárpótoljuk. Az üzletrészeket - hosszú távú kedvezményes hitelek nyújtása mellett - a szövetkezetek, tagjaik alkalmazottaik és az integrációban résztvevők részére vételre ajánljuk fel.

14.4.12. Biztosítjuk a szövetkezés szabadságát, ezért módosítjuk a szövetkezeti törvényt, javítjuk a szövetkezeti gazdálkodás jogi feltételeit.

14.4.13. A családi gazdaságok megerősödése és az idős földtulajdonosok helyzetének javítása érdekében kidolgozzuk a "földért-járadékot" program jogi kereteit és garantáljuk e programban résztvevők biztonságát.

14.4.14. Egyszerűsítjük a szőlő- és bortermelőket sújtó jövedéki szabályokat.

14.4.15. Olyan intézményrendszert alakítunk ki, amely csak a szükséges mértékben vesz részt a gazdasági folyamatok befolyásolásában.

14.5, A vidékfejlesztést segítő lépések

14.5.1. A területfejlesztési intézményrendszer átalakításával, demokratikus, alulról építkező jellegének helyreállításával és a rendelkezésre álló források növelésével mérsékeljük a területi különbségeket és alkalmassá tesszük az EU-támogatás fogadására.

14.5.2. Előmozdítjuk a vidéki munkahelyteremtést és segítjük a meglévők megtartását. Ehhez hazai és EU-forrásokat, támogatásokat ugyancsak felhasználunk.

14.5.3. A törvényekben kormányzati hatáskörbe utalt adókedvezmények elbírálásakor a fő szempontunk a térség fejlődésének segítése lesz.

14.5.4. Az állami infrastruktúra-fejlesztés - az EU ilyen célú támogatásainak felhasználásával - segítse elő a hátrányos helyzetű térségek gyorsuló fejlődését. Az ezt szolgáló EU-programok megvalósításához szükséges társfinanszírozás forrásait az államháztartásban biztosítjuk.

15. Külgazdasági politika

15.1. A magyar gazdaság fejlődése a továbbiakban is a külkereskedelmi forgalom dinamikus növekedését feltételezi. A magyar kivitel elősegítése a gazdaságdiplomácia legfontosabb törekvése lesz. Az EU-ban szokásos módszereket kívánjuk alkalmazni az export ösztönzésére.

15.2. Az EU-csatlakozástól a vámszabadterületi termelés jelentős része megszűnik, az átmenetet egyszeri adózási kedvezményekkel támogatni fogjuk.

15.3. A fizetési mérleg hiánya nem haladhatja meg a GDP 4-5 százalékát. Ennek elérése során egyre inkább támaszkodhatunk az EU növekvő forrásaira.

16. Turizmus

16.1. A turizmus állami irányítási rendszerében visszaállítjuk az Országos Idegenforgalmi Bizottság meghatározó szerepét. A turizmus regionális és helyi irányító területeibe újra meghívjuk a szakmai szervezeteket.

16.2. A fejlett turizmus előnyeit élvező országok gazdasági szabályrendszerét követjük.ű

16.2.1. Az állami költségvetésből normatív módon juttatunk forrásokat a kiemelt idegenforgalmi területek fejlesztéséhez.

16.2.2. Csökkentjük az idegenforgalmi vállalkozások terheit, megszüntetjük a túladóztatást. Különféle adó-, befektetési- és hitelgarancia kedvezményekkel segítjük a kis- és középvállalkozások turisztikai fejlesztéseit, versenyképességük megőrzését, növelését.

16.2.3. A vállalkozók egyedi támogatása helyett visszaállítjuk a szakmailag megalapozott és nyilvánosan elbírált pályázatok rendszerét.

16.2.4. A központi költségvetési forrásokat elsősorban a turisztikát támogató infrastrukturális fejlesztésekre és a látványos helyszínek vonzerejének növelésére fordítjuk. Különös figyelmet szentelünk a még kellően ki nem használt vidékek bevonására e programba.

16.3. Növeljük az üdülési csekkek adómentes értékhatárát, a kibocsátható csekkek mennyiségét és az elfogadóhelyek számát. Kialakítjuk az ifjúsági és a senior turizmus támogatásának normatív rendszerét.

16.4. A turizmus szakembereinek képzésén belül bevezetjük a vendéglátói alaptudást nyújtó tömegoktatási formákat.

16.5. Egységes nemzeti regionális marketingpolitikát folytatunk, amely a külképviseletek hálózatára is építve, jelentősen növeli az ország és az országrészek ismertségét, bemutatja tájak szépségeit, idegenforgalmi kínálatát.

Tovább