Eltűnhet a rákkeltő azbeszt az épületekből

Több száz hazai lakóépület és közintézmény tartalmaz rákkeltő azbesztet. A felmérések szerint a födémek szigetelésére alkalmazott porladó azbeszt koncentrációja több helyen megközelíti vagy meghaladja az egészségügyi határértéket. A kormány még ebben a hónapban intézkedési tervet fogad el egy országos azbesztmentesítési program megkezdéséről.

A következő évek legfontosabb hazai környezetvédelmi feladatai közé kell hogy tartozzon az azbesztmentesítési program - állítja Illés Zoltán. A parlament környezetvédelmi bizottsága elnökének ismeretei szerint Magyarországon megközelítőleg 600 ezer ember él vagy dolgozik azbesztet tartalmazó környezetben. Lapunk úgy tudja, a régóta ismert, de sokáig szőnyeg alá söpört probléma, az azbesztmentesítés megoldására még ebben a hónapban intézkedési tervet fogad el a kormány. Ennek keretében befejezik az azbesztgyanús épületállomány felmérését, s megkezdik a legveszélyesebb helyek mentesítését. A hat-nyolc évre tervezett program összköltsége meghaladja a tízmilliárd forintot.
Becslések szerint megközelítőleg nyolcszáz olyan panelház és számos közintézmény lehet az országban, amelynek alagsori födémszerkezetét azbeszttel szigetelték.

Eddig összesen 150 ezer négyzetméternyi területen észlelték az azbeszt jelenlétét. A felmérés még nem ért véget, feltehetően legalább kétszer ekkora felületet borítottak be ezzel a rákkeltő hatású anyaggal. Mivel lakásokban nem alkalmaztak azbesztet, szakértői vélemények szerint a panelházakban élők egészségét közvetlenül nem fenyegeti veszély. Azt még nem tudni, hányan dolgoznak nap mint nap azbesztes munkahelyen. A 70-es években több irodaház, sportcsarnok falát, mennyezetét vontak be hang- és hőszigetelés céljából azbeszttel.

Információink szerint az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet több helyen mért a jelenleg érvényben lévő egészségügyi határértéket meghaladó vagy ahhoz közeli szintet. A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről két éve érvényben lévő 26/2000. számú rendelet értelmében a munkáltatónak kockázatbecslést kell készíttetnie a rákkeltő anyag mennyiségéről, hatásairól, s előírás a legkevésbé veszélyes munkakörülmények biztosítása, védőfelszerelések használata. A jogszabály betartását megnehezíti, hogy az Épületfelújítási K+F Alapítvány még nem fejezte be az azbesztes házak számba vételét, így nem lehet tudni, hol kell alkalmazni az egészség védelmét szolgáló előírásokat.
Az már bebizonyosodott, főként a győri házgyár épületeiben (Győrben, Tatabányán, Budapesten a rózsakerti lakótelepen) használtak tűzmentesítésre, az alagsori födémek állagmegóvására azbesztet. Figyelmeztető, hogy a múlt év végén Százhalombattán, egy dunaújvárosi panelházban is találtak belőle - tudtuk meg Bíró Kálmántól, az alapítvány irodavezetőjétől. Noha az azbeszt rákkeltő hatása régóta ismert, a kérdéssel kormányzati szinten eddig nem sokat foglalkoztak. Jellemző, hogy - noha az Európai Unióban sok helyen már betiltották, s 2005. január 1-jétől nálunk is tilos a felhasználásuk - jelenleg is gyártanak azbeszt tartalmú tetőfedő palát, sőt készültek azbesztes eternit vízvezetékcsövek is.

A hazainál szigorúbb uniós szabályozás, de főként egyes födémek romló állapota miatt az azbesztmentesítés megoldása sürgető feladat. Az azbesztbevonatok mostanában érték el azt az életkort, amikor porladásukkal már komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. Az intézkedési terv mielőbbi elfogadása azért is fontos - mondta lapunknak Rábai Attila, a környezetvédelmi tárca miniszteri biztosa -, hogy a jövő évi költségvetésbe már bekerüljenek a program megkezdéséhez szükséges kiadások.