<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt">Átalakítanák a főváros egészségügyi rendszerét

Vágólapra másolva!
Tíz év alatt csaknem 80 milliárd forintot fordítana egészségügyi intézményrendszerének átalakítására és fejlesztésére a fővárosi önkormányzat. A cél a most elkészült egészségpolitikai cselekvési program tervezete szerint a kórházak működőképességének megőrzése, az ellátórendszer ésszerűsítése és valós igényekhez igazítása, valamint a budapestiek egészségének javítása.
Vágólapra másolva!

Alaposan átalakítaná a tulajdonában lévő kórházi struktúrát az elkövetkező évtizedben a fővárosi önkormányzat. A változtatások jelentős forrásokat igényelnek, de enélkül néhány éven belül működésképtelenné válhatnak az intézmények - állítják Budapest egészségügyi cselekvési programjának készítői. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes szerint a legfontosabb, hogy tíz éven belül tartósan működőképesek legyenek a kórházaik.

A program, amelyet csak hosszabb szakmai egyeztetés, vita után kívánnak közgyűlés elé vinni, az elkövetkező 15 évre jelöl meg konkrét feladatokat. Ebből az első tíz esztendőre a program megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat is meghatározza: ez idő alatt csaknem 80 milliárdot kell fordítani a kórházak átalakítására és fejlesztésére. Ebből az előkészületi szakasz első évére, az épületfelújításokhoz, az orvosi gépek, műszerek cseréjéhez szükséges mintegy 3 milliárd forint áll egyelőre rendelkezésre. A többi még kétséges.

Az átszervezés lényege, hogy egy, a lakosság szükségleteihez jobban igazodó, az erőforrásokat koncentráló, gazdaságos kórházi hálózat jöjjön létre - mondta a főpolgármester-helyettes. Ennek érdekében az egyik legfontosabb lépés a dolgozat készítői szerint, hogy olyan regionális nagy kórházakat alakítsanak ki, amelyek 24 órás sürgősségi ellátást nyújtanak, valamennyi korszerű diagnosztikai eszközzel fel vannak szerelve - és az EU-normáknak is megfelelnek. A tervek szerint a budai oldalon két, Pesten pedig hat ilyen centrum jönne létre a Szent János, a Szent Imre, a Károlyi Sándor, a Szent István, a Bajcsy-Zsilinszky, a Jahn Ferenc és az Uzsoki, illetve a Péterfy Sándor Utcai Kórházból. Ahhoz, hogy ezek a kórházak alkalmasak legyenek erre a feladatra, csaknem 30 milliárd forintot kell költeni a felújításukra, felszerelésükre.

A fővárosnak azonban a program alapján a többi intézményére is áldoznia kell, általános kórházaiban 1,4, szakkórházaiban 2,8, gyermekkórházaiban pedig 4,7 milliárd forintot az épületek rendbetételére, a kórtermek komfortosítására, rekonstrukciókra.

A program készítői egyelőre csak a szakkórházak esetében tartják elképzelhetőnek, hogy a költségvetési gazdálkodási formától eltérő, nonprofit szervezetben működjenek. A regionális kórházaknak viszont meggyőződésük szerint tartósan a főváros tulajdonában kell maradniuk.

Jelentős forrásokat igényel az orvosi gépek, műszerek cseréje, felújítása is, erre tíz éven át 16,5 milliárd forintot irányoz elő a program. Ezeket a beruházásokat azonban a dokumentum szerint már mindenképpen az új szerkezetnek megfelelően, a szükségletekhez igazodóan kell végrehajtani, a lobbiérdekek többé nem dominálhatnak. Mindenütt szükség van ugyanakkor olyan fejlesztésekre, amelyek nélkül a kórház nem kaphat tartós működési engedélyt. A program alapján a főváros gyógyintézményei 2007-re eleget tudnak tenni a követelményeknek, ehhez azonban 2002- 2007 között évente másfél milliárd forintot kell erre a célra áldozni. A fővárosi önkormányzat - jóllehet vezetőinek eddig nem sikerült erről tárgyalóasztalhoz ülniük a szakminiszterrel - fontosnak tartja a tárca népegészségügyi programjában való részvételt. A betegségek megelőzésére azonban maguk is áldoznának, a program szerint 10 év alatt 2,5 milliárdot, elsősorban olyan szűrésekre, amelyek nem szerepelnek a "nagy" programban.

Korábban:

Biztos kerül a Jahn Ferenc Kórház élére

Nyolcmillió forintot követel az adóhatóság a Heim Pál Gyermekkórháztól

Mikola pénz nélkül ígért százmilliókat