Égésekre specializálódott kórházra lenne szükség

Ki kellene jelölni egy olyan kórházat, ahol a nagyon súlyos égési sérült gyerekeket ellátják, és akkor nem fordulhatna elő a keceli és tassi gyerekek meghurcolásához hasonló eset - állítják egybehangzóan a szakemberek. Egy ilyen kis országban nem lehet minden kórház felkészülve ilyen súlyos esetekre, s értelmetlen is lenne ennyi gyermekégési sebészt képezni, hiszen a nagyon súlyos esetek viszonylag ritkák. Magyarországon a távolság nem jelent problémát, repülővel vagy helikopterrel bárhová nagyon hamar oda lehet érni, ezért ha egy helyet kijelölnének, nem kerülne sor hasonló "utaztatásra" - nyilatkozta lapunknak Smrcz Ervin, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója.

A keceli és tassi tűzeseteket követő ÁNTSZ-vizsgálatok szerint a Szent János Kórháznak jelentenie kellett volna, hogy nem tudja biztosítani a 0-2 éves égési sérültek folyamatos ellátását. Az ÁNTSZ arra is meg próbált fényt deríteni, miért kellett kórházról kórházra szállítani a súlyos sérülteket. A keceli kislányt és kisfiút előbb Kiskunhalasra, majd Szegedre, onnan Budapestre, végül Miskolcra vitték, ahol is a kislány tegnapelőtt belehalt sérüléseibe. A tassi gyerekeket szintén csak nagy nehézségek árán tudták elhelyezni.

Az ÁNTSZ véleményével azonban a Szent János Kórház nem ért egyet. A kórháznak nem volt mit jelentenie a Kórházi Ágynyilvántartónak - mondta Nagy Péter Pál főigazgató. A 0-2 éves korú égési sérültek folyamatos ellátását ugyan valóban nem tudták vállalni, de hasonló esetekben eddig az volt a gyakorlat, hogy elvégezték a primerellátást, majd átszállították a beteget egy olyan kórházba, ahol a továbbiakban tudtak gondoskodni róla. A Tasson megégett gyerekek ügyében ennek ellenére elindították a belső vizsgálatot, és egy munkatársuk fegyelmit kapott - tudtuk meg a főigazgatótól. Az illető orvost azért vonták felelősségre, mert munkatársai megkérdezése nélkül döntött úgy: továbbküldi a betegeket, holott legalább egyet fel kellett volna vennie - mondta Nagy Péter Pál. Hozzátette: a jövőben már nem fordulhat elő hasonló eset, mert munkába állt három új szakorvos és néhány nővér, úgyhogy most már az intenzív osztályon is megoldható a folyamatos szakellátás.

A két ügy felhívta a kórházak működtetőinek figyelmét, hogy ezután jobban odafigyeljenek a megfelelő szakszemélyzet és a felszerelés biztosítására. Sőt, remény van arra is, hogy a sürgősség ellátó rendszerben radikális változások történnek - véli Balatoni Mihály, a főváros helyettes tiszti főorvosa.

Az ÁNTSZ főorvosának, Petróczy Györgyinek véleménye szerint Magyarországon a sürgősségi betegellátásra még várni kell, de minden kórházban biztosítva van a sürgős ellátást igénylő betegek befogadása. Ezen belül bizonyos szakterületek ellátása minden kórházban állandó, tehát a beteget a nap bármelyik időszakában az a kórház fogadja, ahová tartozik. Más területek esetében az ÁNTSZ, miután egyeztet az intézmények főigazgatóival, minden évben elkészíti a fővárosi ügyeleti rendet, amit elküldenek a kórházaknak és a Központi Ágynyilvántartónak. A sürgősségi eseteket a nyilvántartó irányításával, az ügyeleti rend szerint szállítják a kijelölt kórházba. Az ágynyilvántartónak napi kapcsolata van minden intézménnyel, itt tartják nyilván központilag, melyik kórház menynyire telített, illetve melyik kórház nem tud - valamilyen probléma miatt - beteget fogadni.

A két ügy kapcsán újabb eljárást indítványoz Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes. Szerinte egy háromtagú bizottságot kellene felállítani - amelynek tagja lenne a főváros egészségügyi bizottságának elnöke, egy tagja és az ÁNTSZ egyik munkatársa -, amely két héten belül kivizsgálná: mi is történt valójában, s felelősségre vonható-e valaki.

Korábban:

Meghalt az egyik keceli megégett gyerek