Mikola székével együtt inog a kórháztörvény

Mikola István egészségügyi miniszter hétfőn már másodszor ütközik meg a kormánykoalició gerincét alkotó, és nem utolsósorban őt is bársonyszékhez juttató Fidesszel. Az apropó a kórházprivatizációs törvénycsomag, a lényeg a konfrontációt láthatóan dacos büszkeséggel kereső miniszter politikai szerepvállalásának megitélése. A Fidesz frakcióülésén formálisan a 11 év óta halogatott nagy jelentőségű reformjavaslatról, gyakorlatilag viszont Mikola István sorsáról döntenek. A miniszter ugyanis félreérthetetlen üzenetet küldött a képviselőknek: a törvényjavaslatot csak vele együtt lehet visszavonni.

Az első fordulóban, tavasszal a Fidesz frakció megakadályozta, hogy a miniszter növelje hatáskörét az egészségügyi intézmények felett. A kudarc után azonban a miniszterelnök nem fogadta el Mikola lemondását. Orbán Viktor most már előre minisztere segítségére sietett, amikor négyszemközt és nyilvánosan is támogatta a törvényjavaslatot. Mikola a hét végén látszólag magabiztosan nyilatkozta, hogy az Országgyűlés elfogadja javaslatát. A koalíció gyenge többsége miatt azonban ebben még a Fidesz teljes támogatása mellett sem lehetne ennyire biztos.

Mikola bársonyszéke nem csak a politikai botrányok, hanem az egészségügy - hagyományosan - tarthatatlan helyzete miatt is inog. Bár a kormány pénteken úgy döntött, hogy október 1-től visszamenőlegesen megemeli a háromműszakos egészségügyi alkalmazottak pótlékalapját, a kórházak dolgozói úgy vélik, hogy az egész ágazat nemcsak gazdaságilag, de erkölcsileg is darabjaira hullott. Az egészségügyről talán csak maga, az ágazat minisztere nyilatkozik pozitívan. Az alacsony bérek okozta munkaerőhiány miatt országszerte bezárnak a kórházak különböző osztályai, mert a nővérek nagy része pályamódosításra kényszerül.

Az alacsony bérek miatt a személyzet több tagja már eddig is arra kényszerült, hogy máshol keresse meg a kenyérre valót. Számos ápolónő adja fel egészségügyi pályáját, mivel a nagyvállalatok többszörös bérekkel kecsegtetnek. "A bankok és biztosítótársaságok főként a 30-35 éves nővéreket viszik el tőlünk, hiszen ezek a cégek jól tudják hasznosítani az ápolónők kommunikációs képességeit" - mondta keserűen az [origo]-nak a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója. Mivel az egészségügyi iskolákba jelentkezők száma országszerte egyre alacsonyabb, a kórházak munkaerő utánpótlására szinte semmi remény sincsen.

Olvassa el a kórházak helyzetéről szóló bővebb beszámolónkat!

A kormány pénteki döntése ezt a tarthatatlan helyzetet próbálja enyhíteni azzal, hogy október 1-jétől visszamenőlegesen megemelik a háromműszakos munkahelyen foglalkoztatott ápolónők, szülésznők, műtőssegédek, valamint az Országos Mentőszolgálat kivonuló állományának pótlékalapját. Ez körülbelül 10 ezer forint plusz jövedelmet jelent havonta az érintetteknek. A pótlékemelés több mint 50 ezer egészségügyi dolgozót érint. Ráadásul, hogy ne boruljanak fel az arányok, az eggyel magasabb bérkategóriában dolgozók is kapnak emelést, például az intenzív osztályok szakápolói. Ez az idén 1,5 milliárd, jövőre pedig 9,3 milliárd forint többletkiadást jelent a költségvetésnek. Kérdésünkre a miniszter elmondta, hogy az idei 1,5 milliárd forintot a kormány a költségvetés általános tartalékalapjából állja. A jövő évi keret forrásait pedig a Pénzügyminisztérium fogja megtalálni.

Az elégedetlenséget nem csak egzisztenciális, hanem szakmai okok is fokozzák. A Mentőkórház és az Országos Baleseti Intézet összevonása óta mindkét intézmény orvosai az állítják, hogy a pénzhiány miatt nem tudják ellátni feladataikat, a hiányzó eszközök miatt olyan betegek is meghalnak, akiknek jobb körülmények között lett volna esélyük a túlélésre. Mikola István az intézet tiltakozására azzal reagált, hogy személyesen fog intézkedni az ügyben, mert nem tűri a rebelliót a félkatonai fegyelmet igénylő sürgősségi betegellátásban. Az is kiderült szavaiból, hogy valószínűleg túlzottnak tartja a problémát, amit az indokol, hogy nem érte egyet a két intézet az ő döntésével az összevonásról. Az ügy mindenesetre oda vezetett, hogy a miniszter és a szakma rossz viszonya intézményesült, már a Magyar Orvosi Kamara is szembefordult a vele, pedig ez a szervezet ebben a kormányzati ciklusban csak ritkán emelte fel a hangját.

Mikola felháborodást okozott testvére, Mikola Bálint kitüntetésével és privatizációs ügyével is. A miniszter testvére is részt vett ugyanis a Hungaropharma privatizációjában. Mikola szerint teljesen természetes, és nem összeférhetetlen, hogy testvére is tulajdonosa annak a cégnek, amely másik három társasággal együtt megnyerte a Hungaropharma Rt. privatizációjára kiírt pályázatot. A cég a hazai gyógyszer nagykereskedelem piacvezetője, majdnem az ország összes kórházának, mintegy kétezer gyógyszertárnak és több kisebb nagykereskedőnek szállít. Az óriásügylettel a gyógyszer-nagykereskedelmi piac több mint fele a konzorciumban résztvevők kezében kerülne, ezért a Gazdasági Versenyhivatal elé kerül a tranzakció.

A Hungaropharma-ügy után nem sokkal az egészségügyi miniszter - a gyógyszerész kamara véleményének kikérdezése nélkül - saját öccsét tüntette ki a legmagasabb gyógyszerészeti elismeréssel. Az előző években kikérték a testület véleményét, amit a kamarai törvény szerint is meg kell tenni az egészségügyi tárcának. Ugyanezen az ünnepségen Mikola Bálint felesége is elismerésben részesült, sőt a rendezvényt maga Mikola Bálint szervezte fia cégének közreműködésével.

Mikola István az Amerikát ért terrortámadással kapcsolatban pedig azzal keltette fel a közérdeklődést, hogy azt nyilatkozta, hogy Magyarországon is fel kell készülni egy esetleges biológiai támadásra. Az ellenzék szerint ezt az alaptalan kijelentést arra akarta felhasználni, hogy elterelje a figyelmet a Hungaropharma privatizációjáról.

[origo]