Nem nyugszanak bele a Fidesz közeli fantomcégek nyomozásának lezárásába

Vágólapra másolva!
A bűnpártolás gyanúját is felvetheti erkölcsi értelemben az az eljárás, ami a Fidesz közeli cégekkel kapcsolatban a nyomozás során folyt. Erről Magyar Bálint beszélt, aki panaszt emelt a nyomozás lezárása ellen. Hasonlóan járt el valamennyi, az ügyben korábban feljelentést tett személy is, akik szerint nem tett meg mindent az igazságszolgáltatás az ügy felderítésére.
Vágólapra másolva!

Feltűnően fantáziátlanok a bűnüldöző szervek, az APEH, a rendőrség, az ügyészség, amennyiben fideszes gyanúsítottakra irányul a közfigyelem -nyilatkozta Magyar Bálint, az SZDSZ volt elnöke, aki panaszt tett a Fidesz közeli cégekkel kapcsolatban lefolytatott büntetőeljárás lezárása ellen. Hangsúlyozta: a vezető kormánypártokhoz köthető személyekkel tanúsított nagyvonalú bánásmóderkölcsi értelemben felveti a bűnpártolás gyanúját. Mivel ebben a ciklusban nincs remény a probléma orvoslására, kérdéses, hogy kormányváltás esetén jogilag szankcionálható módon érvényesíthető-e a bűnpártolás gyanúja - közölte.

A Btk. 244. szakasz 1. bekezdése szerint bűnpártolást követ el az, aki: a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatósági üldözés elől meneküljön; b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik; c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában. Szőgyényi József ügyvéd elmondta: a tisztességes eljárás a Btk. betűhű érvényesítése lenne, hiszen - megítélése szerint - az ismert esetben a törvény mindhárom kitétele megvalósult.

A nyomozást a BRFK folytatta a Fővárosi Főügyészség felügyelete mellett – a legfőbb ügyész időnként vállalt szerepet az ügyben. Legutóbb a Magyar Hírlapban megjelent dokumentum hatására Polt Péter deríttette ki, hogy a Schlecht Csaba nevéhez kötődő Centum Kft. járuléktartozása - az APEH által közölt 1,6 millióval ellentétben - 88 millióra rúg kamatostul. Ezt követően senkit nem vontak felelősségre az APEH-nél az adatok elhallgatása miatt. (Az 1999. júniusi téves adatközlés idején Simicska Lajos volt az APEH elnöke, aki a Századvég Nyomdát - utóbb kapta a Centum nevet - tartozásai kapcsán korábban képviselte, s aki fantomizálása előtt a cég tulajdonosa volt Stumpf Istvánnal, Kövér Szilárddal és Schlecht Csabával együtt. Stumpf jelenleg a kancellária minisztere - ő felügyeli a legnagyobb állami beruházásokat finanszírozó Magyar Fejlesztési Bankot (MFB) is. Simicska Lajos pedig az APEH éléről éppen az MFB-hez távozott 1999. augusztus 31-én).

Valamennyien, akik korábban a hatóságokhoz fordultak a Kaya Ibrahimnál nyoma veszett tucatnyi Fidesz közeli cég miatt, megpanaszolták a közokirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt Schlecht Csaba és ismeretlen társai elleni és a Schlecht ellen csődbűntett és adócsalás miatt folytatott nyomozás megszüntetését.

- Érdemben megvizsgáljuk, jó-e a megszüntető határozat - válaszolta a Magyar Hírlap kérdésére Sódor István fővárosi főügyész. A főügyészségnek nyolc nap áll rendelkezésére, hogy elbírálja a négy panaszt - Magyar Bálintén kívül Eörsi Mátyás képviselőét, Szerdahelyi Szabolcsét, az Apüsz elnökéét és egy magánszemély kifogásait. Elutasítás esetén felülvizsgálati panasszal élhetnek Polt Péter legfőbb ügyésznél az érintettek.

Arra továbbra sincs válasz: ha Polt Péter csak a dokumentumból értesült, hogy a Centum Kft. köztartozása sokszorosa az APEH által a rendőrség tudomására hozott adósságnak, miért nem kérték számon a magas köztartozásokról szóló adatok elhallgatását az APEH-en. Schlecht Csaba tanúként beszámolt arról: a török a Népszavából kapta a tippet a cégvásárlásokra. A cikkből az is kiderül: a Századvég-Centum Nyomda Kft. 400 milliós megrendelést kapott a Fidesztől a 1994-es választáson. Mégsem fizette meg többéves adótartozását. A kampány után néhány hónappal ezért felszámolási eljárást indított ellene az APEH. Ekkorra azonban megszüntette tevékenységét Centum néven, és Mahir Nyomdaként üzemelt tovább ugyanott - ugyancsak a Fidesz volt pártalelnöke, Kövér László testvére, Szilárd vezetésével.

Korábban:

Az SZDSZ követeli a Schlecht-ügy folytatását