<P class="MsoNormal">Novemberben ítélet várható a Várhegyi-perben

Tanúk meghallgatásával folytatódott a Budakörnyéki Bíróságon Várhegyi Attila kulturális államtitkár pere. Az ügyészség vesztegetéssel és hűtlen kezeléssel vádolja Várhegyi Attilát, 1994-95-ben szolnoki polgármesterként elkövetett cselekményei miatt. Az ügyben lényeges fordulat nem történt a pénteki meghallgatáson.

A bíróság pénteken az 1994-es választási plakátokat készítő nyomda vezetőjét hallgatta meg a Várhegyi-perben. A tanú azonban csak arra emlékezett, hogy - az időközben megszűnt - Központi Bűnüldözési Igazgatóság átkutatta a nyomdát, és elvitték az 1994-es iratokat. A pénteki tárgyaláson befejeződött a tanúk meghallgatása. A bizonyítási eljárásból még az iratismertetés van hátra, és a perbeszédeket követően ítéletet hoz a bíróság.

A büntetőper első számú vádlottja Várhegyi Attila, a Fidesz Országos Választmányának elnöke, aki jelenleg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára, a perben tárgyalt időszakban azonban Szolnok polgármestere volt. A Pest Megyei Főügyészség Várhegyit azzal vádolja, hogy 1994-ben választási kampányához törvénytelenül szerzett pénzt helyi vállalkozóktól. Később a kampányát támogató cégeknek előnyös, a város számára 190 millió forint kárt okozó ingatlanszerződéseket kötött.

Várhegyi korábban tett vallomásában tagadta, hogy elkövette volna azokat a bűncselekményeket, amivel vádolják. A vádiratban szereplő állításokkal ellentétben az államtitkár közölte: nem gyűjtött helyi vállalkozóktól pénzt a Fidesz 1994-es szolnoki kampányához. A hűtlen kezeléssel kapcsolatban pedig azt mondta korábban, hogy nem volt előnytelen az önkormányzatnak a vádiratban szereplő ingatlaneladás.

A vádat két tanúvallomás támasztja alá. A másodrendű vádlott, Simó József beismerő vallomása a Várhegyi elleni egyik legfontosabb terhelő bizonyíték lehet. Emellett még egy tanú vallott az államtitkár ellen korábban. A tanú egy tavaly szeptemberi tárgyaláson azt állította, hogy a reklámtevékenységgel foglalkozó Mahir Szolnok Kft.-nél az 1994-es választások előtt több fiktív számlát is kiállítottak. Közölte: bár a számlákon szereplő cégek valóban befizették a Mahirnak az ott szereplő összegeket, a kft. ténylegesen nem végezte el a számlák tanúsága szerint kifizetett munkát.

Emellett ingatlanszakértők is alátámasztották korábban a vád állításait. Később azonban több szakértő is szóbeli meghallgatása során gyakorlatilag visszavonta írásbeli szakértői jelentését.

A bíróság februárban egy köztes döntéssel felhívta az ügyészség figyelmént, hogy a módosíthatja a vádiratot, ugyanis nem találtak bizonyíthatónak a vesztegetést. Nem bizonyítható ugyanis, hogy Várhegyi Attila kapcsolatban állt volna a kampányát támogató cégvezetőkkel. Csak Simó József másodrendű vádlottal tartott kapcsolatot, így csupán vele lehetett jogellenes érdekkapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy enyhébb büntetőjogi kategóriába sorolhatják át az ügyet.

A tárgyalás szeptember 21-én iratismertetéssel folytatódik a Budakörnyéki Bíróságon. Elsőfokú ítélet novemberben várható.

[origo]

Korábban:

Várhegyi ügyében egyelőre nincs vádmódosítás

A bíróság szerint valószínűleg nem Várhegyi Attila tárgyalt a cégekkel

Újabb terhelő vallomás a Várhegyi-perben