Idősek nem ülhetnek a Nemzeti Emlékezet Bizottságában

Az újonnan létrehozandó testület a kommunizmus bűneit fogja vizsgálni, tagjait az Országgyűlés, az MTA és az igazságügyi miniszter jelöli. Azt is lehetővé tennék, hogy bárki felfedhesse a róla jelentő titkosszolga nevét.

A testület létrehozását pénteken törvényjavaslatban kezdeményezte Navracsics Tibor igazságügy-miniszter. A kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása lesz a feladata. Az indítvány szerint a bizottság minden más szervezettől független lesz és tevékenységének eredményéről átfogó jelentést készít. A kommunizmus bűneinek feltárása érdekében önállóan és az Országgyűlés kérésére is tehet megállapításokat, előterjeszthet javaslatokat.

A bizottság öttagú lenne, elnökét és két tagját az Országgyűlés választaná meg kétharmados többséggel, míg egy-egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az igazságügy-miniszter bízhatna meg. Kikötés, hogy a tagok egyike sem születhetett 1972. február 14-e előtt, vagyis nem lehetett 18 évesnél idősebb a titkosszolgálatok 1990-es átszervezésekor.

A bizottság tagjai - tudományos, oktatói és más szellemi tevékenységen kívül - keresőtevékenységet nem folytathatnának. Az elnök államtitkári, a tagok helyettes államtitkári díjazásban részesülnének. Az indítvány alapján a bizottság feladata együttműködni az ügyészséggel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetőinek felderítésében, így büntetőeljárást is kezdeményezhet. Hatásköre kiterjed a hatalom birtokosainak - a diktatúra működésével összefüggő - személyes adatainak közzétételére is, amihez az érintettek írásbeli megjegyzést fűzhetnek.

A bizottság tényállításai bíróságon nem támadhatók, és tagjai sem lennének felelősségre vonhatók az általuk közölt tény vagy vélemény miatt. A testület munkáját egy hivatal segítené, amelynél nem dolgozhatnának olyanok, akik 1990 februárja előtt titkosszolgálati tevékenységet folytattak, a rendszerváltás előtt állami vezetők voltak. Kizárnák a lehetséges munkavállalók köréből az állampárt egykori tagjait is, kivéve azokat, akiknek a tagsága kilépéssel vagy kizárással szűnt meg. Nem dolgozhatnának a hivatalban egykori munkásőrök és KISZ-tisztségviselők sem.

A javaslat lehetővé tenné, hogy a diktatúrában megfigyeltek nyilvánosságra hozzák az általuk megismert adatokat, így a róluk jelentő és velük foglalkozó titkosszolgálati személyek nevét. Az iratokból csak más megfigyeltek, illetve a rendszer működtetői közé nem tartozó harmadik személyek adatait kellene kitakarniuk. Szintén lehetővé válik, hogy a hivatásos titkosszolgálati alkalmazottak, hálózati személyek, operatív kapcsolatok hozzátartozói megismerjék hozzátartozójuk szerepét a titkosszolgálat működésében.