Mennyi idő alatt rothad el a háztartási szemét?

Magyarországon összesen 18 millió tonna szemetet termeltünk. Ebből anyagában 30%-ot hasznosítottunk újra, 2012-ben 37%-ot. 2010-ben a háztartási szemét 70,4%-a lerakókba került, 2012-ben pedig a 65,4%-a. A környezetügyi államtitkárság szerint a pozitív folyamatoknak az az oka, hogy bevezették a lerakási díjat

A bútor letört furnérlemeze nagyjából három, a cipőtalp nyolcvan, a műanyagpelenka ötszáz évig nem bomlik le természetes úton. Ezért tekintik az ömlesztett háztartási szemetet veszélyes hulladéknak a környezetvédők.

A falevél az abszolút lebomló termék: tavasszal nő, a növény őszig fotoszintetizál vele, majd lehull, és télen a talajt gazdagítva táplálja a növényt. A „biológiai úton lebomló” egyszerűen annyit jelent, hogy az adott dolog természetes úton alapanyagaira esik szét, viszonylag hamar és környezeti szempontból biztonságos módon. Ennek ellenére ez a zöldmarketing leginkább visszaélésszerűen használt kifejezése: a laza szabályozás miatt olyan termékekre alkalmazzák, amelyek valójában sosem bomlanak le teljesen (mint a klasszikus műanyagok, mosószerek), más termékek pedig nem kapják meg ezt a minősítést, noha lebomlanak (mint a papír vagy a szappan). A legtöbb esetben a feldolgozás szintje miatt válik egy anyag nem lebomlóvá. A nyers kőolaj például lebomlik víz, levegő és a megfelelő sók jelenlétében. A belőle előállított polisztirol hab viszont sosem, mert anyaga felismerhetetlenné vált a mikroorganizmusok, enzimek számára.

Miért minősíthetnénk nyugodtan a háztartásunkban keletkező (szakszóval kommunális) szemetet veszélyes hulladéknak? Azért, mert többségében válogatás nélkül kerül a kukába könnyen lebomló papír, növénymaradék, ételmaradvány az évszázadok alatt elrozsdásodó konzervdobozzal a gyakorlatilag sosem lebomló üveggel. Ezen az interaktív grafikokon azt mutatjuk meg, egy kuka tartalmából mi mennyi ideig szennyez:

Az időhatárok azért mozognak ilyen tágan, mert a lebomlás gyorsasága számos tényezőtől, többek között a hőmérséklettől, az oxigénszinttől és a nedvességtől függ. Az Ohiói Állami Egyetem egy 2001-es kutatása szerint például a nedvesen tartott hulladéklerakókban gyorsabban bomlik le a szemét (ugyanakkor meg kell akadályozni, hogy a talajvíz szennyezetté váljon).

Magyarországon kéthavonta, az Egyesült Államokban havonta dob ki 60-80 kiló szemetet egy ember. Teljes körű megoldás jelenleg nincs a növekvő szeméthegyek problémájára, nem úgy látszik, mintha visszatérnénk a műanyagok nélküli korhoz (pedig a 19. században is volt csomagolóanyag-ipar). Azért ennyit könnyen megtehet: vásároljon okosan, termeljen minél kevesebb szemetet, szelektáljon, és amit lehet, hasznosítson újra.