Irak: óvatos francia közeledés az USA-hoz

Colin Powell amerikai külügyminiszter szokatlanul élesen bírálta Franciaországot, és esetleges szankciókat helyezett kilátásba az ország USA-val ellentétes Irak-politikája miatt. Szinte ugyanabban az időben Powell kijelentéseivel Párizs bejelentette, hogy Washington elképzelést támogatja az ENSZ-szankciók feloldása ügyében.

A siíták iszlám országot szeretnének

A közép-iraki Kerbelában a siíta tüntetők az amerikai és brit erők azonnali kivonulását követelték: "Halál Amerikára", "Halál Izraelre" jelszavakat skandálva. A legbefolyásosabb siíta ellenzék csitítani próbálta a kedélyeket, képviselőjük Abdel-Aziz Hákim, az iráni bázisú Iraki Iszlám Forradalmi Főtanács (SCIRI) alelnöke ismételten Irak vallási irányításáért szállt síkra. Az al-Dzsazíra televízióban nyilatkozva azonban úgy érvelt, hogy habár szervezete is a megszállás ellen van, a fegyveres harc ellentétes Irak jelenlegi érdekeivel.

Powell televíziós interjújában az amerikai-francia kapcsolatok felülvizsgálását, újragondolását helyezte kilátásba, utalva Franciaország márciusi Biztonsági Tanácsban elfoglalt pozíciójával, bejelentésével, hogy megvétóz egy esetleges Irak-elleni újabb rezolúciót, amely az ország elleni háborúhoz vezethetne. A francia fenyegetés hatására az Egyesült Államok feladta próbálkozását, hogy az ENSZ által legalizálja Irak "megbüntetését". Richard Boucher, Powell szóvivője előzőleg elmondta, hogy Irak újjáépítésében csak az USA szövetségeseire számítanak. Párizs közeledését, kimondatlanul, de célzásokkal az újjáépítésben való lehetséges részvételnek tulajdonítja.

Jean-Francois Copé, francia kormányszóvivő szerint Párizst meglepte Powell szokatlanul éles bírálata, mivel a külügyminiszter által elmondottak nem felelnek meg a valóságnak. Dominique de Villepin francia külügyminiszter azonban bejelentette, hogy Párizs nem tér le eddigi útjáról, és folytatja eddigi politikáját Irakot illetően.

Az USA az Irak elleni 1990-ben hozott kereskedelmi szankciók feloldását követeli, hogy a befolyó jövedelemből, amely főként a kőolaj exportból származna Irak újjáépítését finanszírozhatná. Az USA szerint a szankciók Szaddám bukásával okafogyottá váltak, és csak az iraki népet büntetik.

Berlin szerint a szankciók feloldásáról csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönthet, de csak abban az esetben, ha Hans Blix ENSZ fegyverzetellenőreinek (UNMOVIC) vezetője zárójelentésében megerősíti, hogy Iraknak nincs tömegpusztító fegyvere. Oroszország ugyanezen a vélemény mellett áll ki.

A fegyverzetellenőrök azonban belátható időn belül nem térnek vissza Irakba, mivel az Hans Blix szerint Irakban még túl bizonytalan a helyzet ahhoz, hogy ellenőrei biztonságban kereshessék Szaddám tömegpusztító-fegyvereit.

John Negroponte, az Egyesült Államok ENSZ nagykövete bejelentette, hogy az egyáltalán nem biztos, hogy az UNMOVIC egyáltalán visszatérhet-e Irakba, mivel az Egyesült Államok és szövetségesei vették kezükbe a rezsim lefegyverzését és a tömegpusztító-fegyverek felkutatását.

Geoff Hoon brit védelmi miniszter Bászrában látogatást tett a brit haderőnél. Hoon a katonákat buzdítva elmondta, hogy folytatódik a vadászat Szaddámra, aki az utolsó értesülései szerint még mindig Irakban tartózkodik.