Gyors akció helyett elhúzódó háború

A háború első napjaiban a szövetséges hadvezetés még azt tervezte, hogy jól megtervezett, precíz támadásokkal kiiktatja Szaddám Huszein iraki elnököt, és gyorsan átveszi az irányítást Irak felett. Az utóbbi napokban ez már szóba sem került: a tábornokok már hosszan tartó műveletekről és nehéz összecsapásokról beszélnek. Az amerikai felső vezetés nem hajlandó találgatásokba bocsátkozni, egy Nászírijánál állomásozó amerikai őrmester szerint viszont 3-4 hónapig is elhúzódhat a háború. Egy volt amerikai hírszerző pedig úgy véli: a szövetségesek vesztesként fognak távozni Irakból.

Bush bejelenti: akció indult Szaddám kiiktatására

Bár George Bush már első háborús beszédében is felhívta az amerikaiak figyelmét arra, hogy a háború nagyobb nehézségeket okozhat, mint arra sokan számítanak, az első napokban még arról szóltak a hírek, hogy az amerikaiak precíz támadásokat indítottak Szaddám Huszein iraki elnök feltételezett búvóhelyei ellen. Ezzel deklaráltan azt akarták elérni, hogy lefejezzék az iraki rezsimet, és így minél rövidebb idő alatt átvegyék az irányítást Irak felett.

A több napon keresztül tartó próbálkozások Szaddám kilövésére kudarcot vallottak, és az eddigi fejlemények azt mutatják, hogy nem járt sikerrel az iraki katonai vezetőket célzó pszichológiai hadviselés sem. A bagdadi katonatisztek állítólag e-maileket és más üzeneteket kaptak a szövetségesektől, amelyek arra szólították fel őket, hogy álljanak át, és kényszerítsék távozásra Szaddám Huszeint.

A háború előtti napokban több katonai szakértő is úgy nyilatkozott, hogy a háború legfeljebb egy hétig, tíz napig fog tartani. Wesley Clark egykori NATO-tábornok pedig a The Times című brit lapban a következőt jósolta: a folyamatos légicsapásokat követő negyedik napon a szövetségesek körbezárják Bagdadot; a hetedik napon a fővárost övező védelem elesik; a tizennegyedik napra pedig lényegében minden ellenállás megszűnik a városban.

Miután egyértelművé vált, hogy Szaddámot - egyelőre legalábbis - nem lehet kiiktatni, tábornokait nem lehet meggyőzni, és az iraki lakosság sem fog fellázadni, a szövetségesek katonai vezetői egyre többször nyilatkoztak arról, hogy a háború hosszabb ideig fog tartani és nehezebb lesz a várakozásoknál.

Kedd reggel az ABC amerikai televízió Jó reggelt, Amerika! című műsorában Richard Myers, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke közölte, a neheze még hátra van az Irakban harcoló szövetséges csapatok számára. Myers ugyanakkor hozzátette, hogy felkészültek az összecsapásokra.

Pentagonban tartott keddi sajtótájékoztatóján Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter több olyan újságírói kérdéssel is találkozott, amelyek a háború elhúzódására vonatkoztak. Rumsfeld először annyit mondott, nem lehet megjósolni, hogy meddig fognak tartani a műveletek. A védelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy a háború előtt sem bocsátkoztak találgatásokba, jóslásokba. Rumsfeld ugyanakkor annyit megjegyzett: "A háború kezdetéhez még közelebb vagyunk, mint a végéhez." Hozzátette: "Ez a hadjárat még veszélyesebb lehet az elkövetkező hetekben".

A napokban megszólaló Bush elnök szintén nem bocsátkozott jóslásokba, azt azonban bejelentette, hogy további közel 75 milliárd dollár megszavazását kéri a kongresszustól a háború finanszírozására.

Az amerikai központi parancsnokság szóvivője is tartotta magát felettesei nyilatkozataihoz. Vincent Brooks tábornok közölte: "Mi soha nem állítottuk, hogy ez egy könnyű hadművelet lesz." Hozzátette, az irakiak részéről tapasztalt ellenállás nem érinti a műveletek előre eltervezett időzítését. A Pentagon egyik tisztviselője ugyanakkor a CNN amerikai hírtelevíziónak elismerte, hogy a szövetségesek valószínűleg alábecsülték a Szaddám Fedajín elnevezésű, az iraki elnökhöz a végsőkig hűséges milícia és más félkatonai szervezetek erejét.

Hivatalos forrásból tehát nem kívánják latolgatni, hogy meddig fog elhúzódni a háború, egy Nászírijánál állomásozó amerikai őrmester azonban az AFP hírügynökségnek azt mondta, szerinte 3-4 hónapig is eltarthat.

Az amerikai hadvezetés és Bush elnök kritikusai azonban még ennél is tovább mennek. Scott Ritter egykori haditengerészeti hírszerző, az ENSZ volt fegyverzetellenőre szerint az Egyesült Államok el fogja veszíteni ezt a háborút. Ritter egy portugál rádiónak nyilatkozva azt mondta, az amerikaiaknak nincsenek megfelelő katonai eszközei, hogy rohammal bevegyék Bagdadot.

A volt hírszerző a vietnami háborúhoz hasonlította a mostani műveleteket: "Minden alkalommal, amikor összecsapunk az iraki katonákkal, néhány taktikai csatát megnyerhetünk, ahogyan a vietnami háború tíz éve alatt tettük, de nem leszünk képesek győzni ebben a háborúban, amely meglátásom szerint elveszett."

A napokban már Wesley Clark is módosította korábbi - a Timesban kifejtett - álláspontját. A CNN szakértőjeként azt mondta, a gyors győzelemre alapuló forgatókönyv nem vált be. "Tény, hogy az ország felszabadítása nem történt meg. Az irakiak egyszerűen nem akarnak fellázadni a rezsim ellen" - mondta Clark. A nyugalmazott tábornok szerint az egyik legnagyobb gondot az jelenti a szövetségesek számára, hogy logisztikai, utánpótlási problémáik vannak.