Figyeljen a trükkökre lakáskereséskor!

Nem lehet eléggé óvatos, aki apróhirdetések között keresi leendő lakását vagy házát - de az is számíthat meglepetésre, aki ott árulja. A leggyakoribb trükkök és visszaélések, a csali ajánlatoktól a lopott hirdetéseken át az egyszerű hazugságokig.

Elszaporodni látszanak a visszaélések az internetes ingatlanhirdetési portálokon - hívta fel az [origo] figyelmét több olvasó. A jobb esetben csak kellemetlenséget, rosszabb esetben akár anyagi kárt okozó trükkökért többnyire a hirdetések feladói (magánemberek, ingatlanirodák) felelnek, de akadnak oldalak, amelyek maguk követnek el jogsértést.

Hogy valóban több-e a megtévesztő hirdetés, megbízható statisztika híján nem tudhatjuk, de a piaci környezet alapján legalábbis nem volna meglepő. A lanyhuló érdeklődés, a csökkenő forgalom tisztességtelen módszerekre sarkallhatja az erre fogékony eladókat és közvetítőket.

Az internet egyre nagyobb szeletet hasít ki az apróhirdetési piacból: az Ingatlan.net portál két és fél éve hivatkozott egy 800 fős országos reprezentatív felmérésre, mely szerint ez a legnépszerűbb keresési terep (a megkérdezettek 61 százaléka válaszolta, hogy keres ingatlanokat a neten). Mivel szélhámoskodni is a bajosan átlátható és ellenőrizhető internetes hirdetési dzsungelban a legkönnyebb, nem csodálkozhatunk rajta, hogy sokan itt próbálnak félrevezető technikákkal vevőt fogni.

"Pont az imént adták el"

Jellemző fogás - de távolról sem az internetes kor találmánya - a csali hirdetés, amely feltűnően jó árú portékát árul. Érdeklődéskor kiderül, hogy a lakást - mely egyébként talán nem is létezik - "sajnos már eladták", de az ingatlanirodának "szerencsére van néhány hasonlóan jó ajánlata", amit, ha már úgyis telefonáltunk, érdemes meghallgatni.

Léteznek ingatlanirodák, amelyek a közvetítői jutalékot nem tartalmazó árakat írják bele a hirdetésekbe. Ha jelzik is valahol ezt a tényt, az eljárás mindenképp etikátlan, hiszen Magyarországon a vevő nem, csak az eladó fizet jutalékot, következésképp előbbi nem számít efféle pluszköltségre. A haszon nyilvánvalóan a 3-6 százalékos jutalék levonásával elért látszólagos árelőny vevőcsalogató hatása.

Régi trükk a felbérelt álvevők alkalmazása, bizonyos közvetítők így próbálják meggyorsítani a döntést. Amikor a reménybeli vásárló először jár a helyszínen, gyakorta több "vetélytárssal" találkozik, akik rendre kiugró érdeklődést mutatnak kiszemelt ingatlan iránt. (Érdekes, hogy Kínában manapság egész iparág épült erre a tevékenységre).

Egyes eladók a hazugságoktól sem riadnak vissza - ha a vásárlónak szerencséje van, kérdésre már helyesbítik ezeket, de előfordul, hogy csak az első személyes szemrevételezéskor derülnek ki. Tudunk olyan lakásról, amelyet nemcsak önálló házrészként és a szomszédos kerületben lévőnek tüntettek fel, de ráadásul a valóságosnál 10 négyzetméterrel nagyobbnak.

Az alapterület esetében megeshet, hogy a földhivatali adat rossz, kijavíttatása pedig fölösleges nyűg volna, arra azonban nincs mentség, hogy 12 négyzetméternél kisebb, esetleg ablaktalan helyiségeket szobának neveznek. Gyakran elfelejtik megemlíteni a tulajdonviszonyok tisztázatlanságát (osztatlan közös tulajdon, perfeljegyzés, szolgalmi jog), amint az is a homályban marad néha, hogy a házrészhez nem tartoznak önálló közművek.

A kisebb - többnyire egy-egy közvetítő által működtetett - ingatlanos portálok némelyike a lopástól sem riad vissza. Egyik olvasónk lakásának értékesítése után hetekkel véletlenül találkozott a saját hirdetésével, amelyben a kép és a szöveg stimmelt, csak az ár volt irreálisan magas.

Adatbázis-hízlalás

Az ilyen esetekben vélhetően az adott iroda portfóliójának dagasztása végett másolják le a hirdetést, bizonyára többekkel együtt. Szakmai körökből úgy értesültünk, a nagy portáloknak azzal is szembe kell nézniük, hogy egyes konkurensek manuális és gépi módszerekkel is dézsmálják az adatbázisokat.

"Elsősorban a csalikkal, illetve a többször feladott hirdetésekkel van sok problémánk" - mondta érdeklődésünkre Török Zombor, a piacvezető Ingatlan.com főosztályvezetője. Hozzátette, számos ritkábban előforduló visszaélési mód is van, például a megbízási szerződés nélkül hirdetett ingatlan (ha már van rá jelentkező, a közvetítő azzal keresi meg a tulajdonost, hogy tud vevőt, de előbb írja alá a megbízást).

Az Ingatlan.com is tapasztalja, hogy lopják az oldalon megjelenő fotókat, amelyeket aztán más hirdetésekben használnak fel. "Ezt vízjeles képvédelemmel próbáljuk megakadályozni" - mondta Török Zombor. A duplikált hirdetésekkel ugyanakkor nehezebb megküzdeni, mert az automatikus szűrőrendszer nem dolgozik tökéletesen, kézi moderálásra van szükség.

Naponta több száz duplázás

Naponta 250-300 duplikált hirdetést törölnek, miközben egyéb okok (visszaélés, szerződésszegés) miatt csupán 10-20 darabot kell kiradírozni. A felhasználók is segítenek: minden hirdetés véleményezhető, a panaszokat az üzemeltetők kivizsgálják, és ami sérti a hirdetési szabályzatot, azt törlik, vagy módosíttatják - említette a főosztályvezető.

"Naponta több tucat panaszt kapunk, de ez nem sok a közel 300 ezer aktív hirdetést számláló adatbázishoz képest. A moderáló rendszerünknek, illetve az ügyfelek alapvető jóhiszeműségének is köszönhető talán, hogy nem nagyobb ez a szám" - jegyezte meg Török Zombor.

Az Ingatlan.com az [origo] ingatlanhirdetési szolgáltatója.