Megtartja ingatlanait az Akadémia

Májusban új elnököt választ az MTA, de ettől függetlenül szinte biztosra vehető, hogy - egyes feltételezésekkel ellentétben - nem próbálja a tulajdonába jutott ingatlanok tömeges eladásával kiegészíteni a forrásait, illetve csökkenteni a kiadásait. A részletes vagyongazdálkodási koncepció elkészülte egy hónap múlva várható.

Legfeljebb néhány nem vagy keveset használt ingatlanján készül túladni a vagyontörvény hatályba lépése révén hatalmas ingatlanvagyonhoz jutó Magyar Tudományos Akadémia - tudta meg az [origo].

Az MTA úgynevezett törzsvagyonát a rendszerváltás után az 1994-es akadémiai törvénnyel határozták meg. A jogszabály 25 ingatlanegyüttest sorolt fel, a legismertebbek mellett főként a vidéki akadémiai központokat, üdülőket és budapesti irodaépületeket.

A Vártól Visegrádig

Ezek között akadt néhány kimondottan értékes is, egyebek között az I. kerületi Országház utcában, az V. kerületi Nádor utcában, a XII. kerületi Kálló esperes úton, valamint a Balaton partján, a Mátrában és Visegrádon. A közgyűlés később a Roosevelt téri székházat és az Akadémia utcai könyvtárat elidegeníthetetlenné nyilvánította.

A többivel szabadon gazdálkodhatott az Akadémia, és 2007-ig összesen nyolc ingatlanját adta el - mondta érdeklődésünkre Szamkó Józsefné, az MTA Beruházási és Vállalkozási főosztályának vezetője, hozzátéve, hogy az elidegeníthetetlen ingatlanok közé vélhetően hamarosan bekerül a várbeli vendégház.

Egy még szintén 1994-ben megalkotott kormányrendelet határozott arról, hogy az MTA továbbra is használhatja a többi, általa üzemeltetett állami ingatlant. A kormányrendelet 29 ilyet sorolt fel, jobbára kutatóintézetek, kutatólaboratóriumok épületeit.

A Rózsadombtól az Andrássy útig

A tavaly elfogadott, az állami vagyonról szóló CVI. törvény ezek tulajdonjogát illetékmentesen átruházta az Akadémiára, aminek ingatlanvagyona így hirtelen és alaposan megnőtt. Az 1994-es lista az idők során valamelyest változott ugyan, mégis ad valami fogalmat a portfólió értékéről, hogy 29 tétel között két várbeli, összesen kilenc II. és XII. kerületi, egy-egy belvárosi és Andrássy úti, illetve több tihanyi ingatlan szerepelt.

Mindez azért érdekes, mert megfigyelők szerint logikus lépés lenne az Akadémia részéről, ha az ölébe pottyant tekintélyes vagyon egy részét megpróbálná értékesíteni. Néhány reprezentatív, nagy értékű palota helyett folyhatna a kutatás szerényebb, kevésbé frekventált helyen lévő épületekben is.

A magyar tudomány legfontosabb intézménye ugyanis régóta alulfinanszírozott, miközben óriási összeget emészt fel létesítményeinek fenntartása, üzemeltetése és felújítása. Jellemző adat, hogy az MTA állami támogatása a 2003-as költségvetésben szereplő 36,5 milliárd forinthoz képest 2008-ra mindössze 5,1 százalékkal nőtt - ennél csak a tavalyi infláció mértéke jóval magasabb volt.

Irodabérlésre nem lenne pénz

Nem lesz eladási hullám - cáfolta a találgatásokat érdeklődésünkre Szamkó Józsefné. Elárulta, már látta azt a vagyongazdálkodási koncepciót, amelyen külső szakértők dolgoznak az MTA-elnökség megbízásából, és a várhatóan egy hónapon belül elkészülő tanulmány - melynek javaslatát a vezetőségnek el kell fogadnia - nem tanácsol ilyen lépést.

A főosztályvezető elmondása szerint irodabérlésre biztosan nem lenne pénz, csak más épületek vásárlása jöhetne szóba, ha végül nagyobb léptékű eladás mellett döntene a közgyűlés. Ilyen szándék azonban nincsen, legfeljebb néhány jelentéktelenebb, nem használt ház eladására lehet számítani.

Az összes általa használt ingatlan egyébként még nem került az Akadémia birtokába, az egyes földhivatalok ügyintézésének eltérő tempója miatt, de szinte mindegyik átírása folyamatban van - kivéve azokat, amelyek tulajdonjogára papíron, jogszabályi koherenciazavar miatt, valamely önkormányzat is igényt tarthat(na).