Budapestről a Balatonra tartanak az írek

Az írek hat éve vásárolnak Budapesten, annak is a Nagykörúton belüli részén. Az üzletek Dublinban köttetnek, vagyis a vevők látatlanban fizetnek a legtöbb ingatlanért. Mint hírlik, annak idején egy laptoppal útra kelt magyar csoport ügynökösködött, megmutogatva Budapest szépségeit az ingatlanhitelekhez könnyen hozzáférő íreknek.

Az ír ingatlanvásárlók mára, úgy tűnik, csalódtak a magyar fővárosban. Sokan ugyanis olyan ügynökségre bízták lakásuk üzemeltetését, amelynek erejéből többnyire csak a lakbér behajtására telik, a fenntartással és karbantartással ritkán foglalkozik.

A budapesti kaland után ezért most a balatoni új építésű apartmanok környékén szorgoskodnak az ír befektetők magyarországi megbízottjai. Sőt, a Balaton felkeltette az oroszok érdeklődését is: a magyar tengerpart számukra reménykeltőbb, mint Budapest, amelyen többnyire csak turistaként fordulnak meg.

Megfigyelők szerint Fejér és Komárom-Esztergom megyében átlag feletti hozamok érhetők el az új építésű ingatlanokkal, ezzel szemben Tolna és Heves megyében, újabban pedig Zala megyében óriási bukásokról, áresésről számolnak be az ingatlanirodák.

A hazai változások iránya ugyanakkor emelkedő árakról árulkodik a békési térségben és a több éven át negatív mezőben teljesítő szabolcsi régióban. Ez utóbbi országrészből korábban arról szóltak hírek, hogy szinte leállt a lakásépítés a kereslet drasztikus visszaesése miatt.

Eközben Horvátországban a magyarok számára alighanem véget ért a néhány éve nagy reményekkel jelentkező ingatlanbefektetési boom. Elszabadultak az árak, egyes tengerparti szakaszokon az eladók 30-40 százalékkal kérnek többet telkeikért, mint korábban.

Számunkra kecsegtetőbb piacot jelent Románia, ahol egy nyaralóingatlan-befektetés akár 3-4 százalékponttal magasabb hozamot ígér, mint idehaza. Különösen kelendő a frekventált hegyvidéki és tengerparti terület, a Kárpátokban síparadicsomok épülnek szinte a semmi közepén.

Fejlesztéseikkel főként az osztrákok és a németek jeleskednek. Kisáruházak, nyugati színvonalú szálláshelyek és szolgáltatások fogadják a turistákat, mintha az Alpok lába átcsúszott volna a Kárpátokba. A magyar befektetők számára a kevés hazai sípálya üzemeltetése aligha nyújt elegendő tapasztalatot a síturizmus sikerre viteléhez.

Aki Romániában biztosra akar menni, és az uniós csatlakozás után is várakozó álláspontra helyezkedik, könnyen lemaradhat. Az elmúlt két évben a telekárak ugyanis kétszeresükre, háromszorosukra emelkedtek Bukarestben és a vidéki városokban.

Színvonalas irodából, igényes lakásból a román fővárosban máris hiány alakult ki, amely fokozódhat a jövőben ide érkező cégek és a megélhetést kereső beköltöző lakosság igényei miatt.

Egy ilyen nagyszerű kilátásokkal kecsegtető fővárosban - gondolhatná a befektető - érdemes megjelenni. Csakhogy gyakorlatilag Bukarestben nincs eladó ingatlan, a 250-370 eurós négyzetméteráron felül is alig.

Aki pedig Albániát kiáltotta ki jó öt-hat éve az ígéret földjének, mára szembesült a valósággal: az ország egyelőre kockázatos helyszín az ingatlanbefektetők számára. Lakat került az új irodaházak ajtajára, a befektetők aligha tehetnek mást, mint hogy kivárják, míg - várhatóan 10-15 év múlva - felpörög a jelenleg pangó albán gazdaság.