Januártól szigorítják az építőipar előírásait

Vágólapra másolva!
Az építőipari kivitelezések átláthatósága érdekében 2008-tól módosítaná a kivitelezési előírásokat az önkormányzati és területfejlesztési tárca által kidolgozott tervezet. Ebben szigorítanák a szakmai követelményeket és az ellenőrzést is.
Vágólapra másolva!

A tárca azzal indokolja a szigorúbb előírások bevezetését, hogy mélyre süllyedt az építési fegyelem. Jelentősen növekedett a szabálytalan építkezések száma, ezzel egyidejűleg folyamatosan romlott az építés minősége és a munkavédelem helyzete, elszaporodtak a kontárok, meggyengült a pénzügyi fegyelem. A hazai vállalkozói tőkeerő hiánya, a körbetartozás és a feketemunka az építőiparban jelentősen rontja és súlyosan veszélyezteti a tisztességes vállalkozások versenyképességét.

Ráadásul az építésfelügyeletek, a jelenlegi szabályozási és működési kereteik között, valamint alacsony létszámuk miatt nem képesek ellátni ellenőrzési feladataikat. Az építési szerződés keretszabályait tartalmazó polgári törvénykönyv pedig nem alkalmas a megrendelő - vállalkozó közötti bonyolult jogviszony megfelelő szabályozására.

Ezért a jelenleg hatályos rendelet helyébe lépő új jogszabály pontosan meg fogja határozni az építés résztvevőinek a (építtetők, tervezők, szakértők, műszaki ellenőrök, felelős műszaki vezetők, kivitelezők, stb.) feladatait, felelősségét, valamint elő fogja írni szakmagyakorlási jogosultságukat, és szigorítani fogja az ellenőrzést is. A főbb szabályozási területeket az alábbiakban ismertetjük.

Építési szerződés

Az új rendelet részletesen fogja szabályozni az építési szerződés formai és fontosabb tartalmi elemeit, és kötelezővé teszi az írásbeli szerződéskötést. A szerződésben fel kell sorolni az alvállalkozó kivitelezőket, a teljesítést biztosító mellékkötelezettségeket, és utalni kell a szakmai felelősségbiztosításra is. A kivitelezés megkezdésekor az építési munkahelyet rendeletben meghatározott részletszabályok szerint lehet majd átadni és átvenni.

Beruházáslebonyolító, tervellenőr, tervezői művezető

Kimondottan részletesen és számonkérhetően szabályozza majd az újrendelet: az építtetőnek, a beruházást lebonyolítónak, a kivitelezési dokumentáció tervezőjének, a tervellenőrnek, a kivitelezőnek, a felelős műszaki vezetőnek, a tervezői művezetőnek és az építési műszaki ellenőrnek a részletes feladatait, valamint a felelősségüket és a feladataik elvégzésének módját. Ezek közül - mint új szereplők - kiemelhető a beruházás lebonyolító, a tervellenőr és a tervezői művezető.

A beruházáslebonyolító az építtető megbízásából, az építtetői érdekeket védve az építtető nevében jár el, szerződéseket köt, ütemezi és bonyolítja az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, intézi az összes felmerült teendőt.

A tervellenőr a kiemelt kockázatúnak minősíthető építmények körében ellenőrzi a kivitelezési dokumentációban az építményfajtára előírt követelmények teljesítését, annak módját és eredményét. A tervellenőrzést vagy az éptésfelügyeleti hatóság fogja majd ellátni szakértők bevonásával, vagy az építtető megbízásából névjegyzékbe bejegyzett, jogszabályban előírt jogosultsággal rendelkező szakértő végezhetné a szerződésben kialkudott áron.

A tervezői művezető alkalmazása nem lesz kötelező az építtetőnek, csak lehetőség - az építési minőség biztosítása érdekében.

Kivitelezési dokumentáció, építési napló

A kivitelezési dokumentáció újraszabályozása azért szükséges, mert a hatályos előírások túlzottan épületcentrikusak, az egyéb építményfajtákra tervtartalmi követelményt nem írnak elő, tartalmuk pedig szakmailag sok tekintetben elavult. Az újszabályok részletezik majd, hogy mikor milyen kivitelezési dokumentációval kell rendelkeznie az egyes épülettípusoknak, a melléklet pedig részletezi a dokumentáció ó kötelező tartalmát.

Az építési napló vezetésének újraszabályozása az egyik legfontosabb eleme a tervezetnek, hiszen ez az egyik olyan hiteles dokumentum, amely az építőipari kivitelezéssel kapcsolatos polgári perekben a döntések alapját képezi. Az újrendelet rögzíti majd a napló szakmai tartalmát, vezetésének szabályait, a naplóba bejegyzők és betekintők személyét, a bejegyzés módját, a felhasználás, megőrzés szabályait. A tartalmi és formai követelményeket a melléklet tételesen felsorolja.

Bejelentési kötelezettség

A kivitelezés megkezdését megelőzően 15 nappal az építtetőnek be kell jelentenie az építésfelügyeleti hatóságnak a közbeszerzéssel érintett építkezést, illetve 30 millió forint építményértéket meghaladó építkezést. Ezzel egyidejűleg az adóhatóságot is tájékoztatnia kell az építési tevékenységre vonatkozó teljes kivitelezési értékről az építés helyszínének pontos címéről és helyrajzi számáról. Egyéb épületekre is vonatkozik a bejelentési kötelezettség, de azt utólagosan, a kivitelezés megkezdését követő 5 munkanapon belül kell teljesíteni. Az építésfelügyeleti hatóság így már idejében ki tudja szűrni a jogosulatlan, kontár, szakszerűtlen kivitelezést.

Műszaki átadás-átvétel

Az elkészült építmény, építési tevékenység műszaki átadás-átvétele az építmény minőségének műszaki ellenőrzését szolgálja a szerződésben foglaltak szerint. Az itt felmerült hibák, hiányosságok a használatbavételi engedély megkéréséig, illetve a birtokbaadásig még kijavíthatók. A műszakilag megfelelővé, a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá vált építményt - a szerződésben foglaltak szerinti ár megfizetését követően - a vállalkozó az építtető birtokába átadja. Az építtető ezt követően kérheti meg a használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóságtól.