Jó üzlet a magánbánya

A gyors haszonszerzés reményében tucatszám nyíltak magánbányák Magyarországon. Az alacsony bányajáradék miatt akár egy év alatt megtérülhet a befektetés.

Annak ellenére nincs jelentős piaci érdeklődés a hazai tőzeg- és kavicsbányák iránt, hogy már kevés befektetéssel is tetemes vagyonhoz juthat, akinek nincs ugyan bányája, de bérli annak bányászati jogait.

Korábban pár nagy cég felvásárolta a szóba jöhető területeket, míg ugyancsak néhány kisvállalkozás egymás közt adja-veszi a bányákat, illetve a kitermelési jogokat. Vevőként így mindig az jelenik meg, akinek szállítási szerződése van. Hírlik, a Bajához közeli csávolyi bánya kincse is így kerül majd szerbiai tőzegforgalmazókhoz.

Kis utánajárással rá lehet akadni az eladó tőzeg-, homok- és kavicsbányákra, például az ingatlanmax.hu portálon. Balatonlellén 35 millió forintért homokbánya vásárolható bányászati joggal megfejelve, Miskolctól 12 kilométerre pedig egy magántulajdonú fehér kristályos mészkőbánya hirdeti magát - a 17 hektár területű ingatlan 39 millióért megszerezhető.

A Bajától 10 kilométerre fekvő Csávolyban található 64 hektáros tőzegbánya értékesítési megbízását az Árkád Ingatlaniroda kapta meg a terület gazdájától. Fekete Károlyné, az iroda tulajdonosa szerint az ingatlanpiac apró szegmensét alkotják azok földek, ahol bányászati tevékenység folytatható.

A környezetvédelmi előírások szigorodása miatt manapság meglehetősen nehéz új tőzegbányát nyitni és kitermelni annak kincseit. Fekete Károlyné szerint a hirdetésekben szereplő tőzegbányákat főként azok árulják, akik még a rendszerváltás idején viszonylag könnyen bányászati joghoz jutottak, s máig kivártak.

Gyakori, hogy az ingatlan tulajdonosa nem a teljes területet, hanem csak annak bányászati jogát értékesíti. Az árakat a kitermelhető tőzegvagyon és az importtőzeg piaci árai alapján állapítják meg. A bérlő kitermelheti és értékesíti a tőzeget, ám a hátrahagyott bánya rekultivációja a tulajdonos kötelessége marad.

Zártak már be tőzegbányákat környezetvédelmi megfontolásból, főleg olyan térségekben, ahol a kitermelés zavarta a fészkelő madarak élőhelyét. Ezzel szemben a Kis-Balatonon kifejezetten előnyös volt egy bányanyitás a közelmúltban, a kitermeléssel ugyanis élővízhez juttatták a madarakat.