Több mint 41 milliárd jut panelfelújításra

A visegrádi országok közösen lobbiztak azért, hogy lehessen uniós támogatást kérni a panelházak felújítására, de az önrész meghatározása még hátra van.

Magyarországon a következő hét évben európai uniós pénzekből és a társfinanszírozásból együttesen több, mint 41 milliárd forint lesz panelfelújítási programokra fordítható - mondta Brüsszelben Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter.

Lamperth - Bajnai Gordon kormánybiztossal együtt - az EU-tagállamok regionális politikáért felelős minisztereinek informális tanácskozásán vett részt a belga fővárosban, ezután nyilatkozott magyar újságíróknak.

A tanácskozásnak az volt a célja, hogy megvitassák a versenyképességről és a fejlesztésről szóló lisszaboni stratégia eredményeit, s azt, hogy a kohéziós és strukturális EU-alapok miként tudják mindezt támogatni.

A panelfelújítás ügye úgy vetődött fel, hogy a konferencia keretében a visegrádi országok (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország) illetékes miniszterei külön megbeszélést is folytattak, amelyen Lamperth beszámolója szerint egyetértettek: együttműködnek majd azért, hogy ezekre a célokra minél több forrást használhassanak fel.

Az új EU-tagállamok, így Magyarország is, az unió következő, hétéves keret-költségvetésének előkészítésekor óriási energiával küzdöttek azért, hogy lehessen EU-támogatást kérni a panelfelújítási programokra, s ezt sikerült is elérniük. Most pedig azért lobbiznak majd, hogy csökkenthessék a megkövetelt önrész arányát.

A tanácskozáson mondott beszédében Danuta Hübner, az EU-bizottság regionális politikáért felelős biztosa azt a kérdéskört járta körül, hogy miként lehet erősíteni a területi kohéziót, s ennek kapcsán a városok szerepéről beszélt.

Ehhez kapcsolódott Lamperth Mónika felszólalása is. A magyar miniszter azt hangsúlyozta, hogy mind a foglalkoztatottság, mind a versenyképesség növelése érdekében új impulzusokat kell adni a régióknak, s ezeken belül a városoknak.

Elmondta, Magyarország már beindított egy fejlesztési "pólus-programot": 2005 végén az Országgyűlés öt nagyvárost, Miskolcot, Debrecent, Szegedet, Pécset és Győrt fejlesztési pólusnak, két másik várost, Veszprémet és Székesfehérvárt pedig társközpontnak nyilvánított.

A miniszter szerint ez a program segíthet oldani az ország Budapest-centrikusságát, s dinamizmust adhat e nagyvárosoknak, illetve ezáltal egész régióknak.