Alacsony hozamok a lakáspiacon

Az ingatlanpiacról szóló elemzések a magyar irodapiac hozamát 6-8 százalék közöttire, míg a lakáspiacét 20 százalék felettire teszik. A gyakorlati szakemberek ez utóbbi számot vitatják.

A teljes projektértékre vetítve a befektető haszna ma 10-15 százalék közötti, függetlenül attól, hogy iroda- vagy lakásberuházásról van szó - állítja Hajnal István, a Biggeorge's NV Rt. vezérigazgatója. Ez úgy kalkulálható, hogy a projekt értékéből - amennyiért az eladható - mondjuk, 15 százalék a telek költsége, az egyéb ráfordítás (a teljes építés) pedig 70 százalék. A profitra így 15 százalék marad.

A másik számítási mód a direkt hozam, amit irodánál a bérleti díj és a vételár hányadosaként számítanak. Ez Magyarországon ma 6,5-8 százalék közötti, míg Nyugat-Európában a 6 százalék tekinthető átlagos hozamnak. Ha a (bér)lakásoknál is elvégeznék ugyanezt a számítást, akkor 3-4 százalék lenne csak a direkt hozam - állítja Hajnal István.

A bérlakások hozamát jobbnak véli Szemán József, az Angyalföldi Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezetője. A cége által épített második bérháznál is 6-7 százalékos hozammal kalkulál. Megítélése szerint az üzemeltetés a kulcsa a haszonnak. Amennyiben jó minőségű, tartós anyagokat épít be, és olcsó a fűtés is, akkor csökken az üzemeltetés költsége, és magasabb bérleti díjat kérhet. A bérlők ugyanis összeadják a havi bérleti díjat és a rezsit - a kettő összege szerint választanak. Ugyanez a helyet az irodáknál is, de ott a fejlesztők talán jobban figyelnek arra, hogy leszorítsák az üzemeltetés költségét.

Szemán József szerint a kormány parlament előtt lévő pénzügyi csomagja megcsapolja az eladásra dolgozó ingatlanfejlesztők profitját. Miután a bérleti díjakból visszacsorgó haszon ebből a szempontból kedvezőbb, várhatóan több befektető tér át a hosszabb megtérülésű bérlakáspiacra.