Évente 10 ezer bérlakást építenének

Közhasznú bérlakásépítést szorgalmaz a Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ezért előterjesztés-tervezetet készített a kormánynak a témában. A sajtótájékoztatón ismertetett tanulmány az osztrák mintát veszi alapul.

Évente 40 ezer új lakást és családi házat kellene felépíteni a hazai lakásállomány elöregedésének megállításához, ezen belül évente 10 ezer új bérlakásra lenne szükség - hívja fel a figyelmet tanulmányában a tíz éve, építőanyag-gyártó és -forgalmazó cégek által alapított Társaság a Lakásépítésért Egyesület.

Gneth Zoltán, az egyesület elnöke a dolgozatot bemutatva kiemelte, Magyarországon csupán 9 százalék a bérlakások aránya, ami az egész Unióban a legalacsonyabb szám. Nálunk szinte kizárólag szociális célú konstrukciót értenek bérlakáson, holott külföldön a középrétegek korében is népszerű ez a megoldás.

Mindemellett vélhetően a hazai piacon is lenne igény bérlakásokra. Egy 2003-as KSH-felmérés kimutatta, hogy a családok 29 százaléka tervezi az öt éven belüli otthonváltást, és ezek 23 százaléka elképzelhetőnek tartja, hogy bérlakásba költözzön, ha lakbértámogatást kap - ez 165 ezer családot jelent.

Az egyesület által kidolgozott, az osztrák rendszer elvein nyugvó modell lényege, hogy az állam annyi kamattámogatást adna a nonprofit alapon működő közhasznú bérlakásépítő társaságoknak, amennyit a magánszemély építtetőknek is nyújt a hiteleik után. Így elérhető lenne, hogy egy 65 négyzetméteres bérlakás havi lakbére - rezsi nélkül - 32 ezer forint legyen.

Ez a sokak számára megfizethető - egy hasonló lakás önerő nélküli megvásárlása utáni törlesztőrészlet nagyjából egyharmadát kitevő - összeg természetesen az optimális forgatókönyv esetén születhet meg. Ennek pedig része egyfelől a bérlakásépítést terhelő (nem visszaigényelhető) áfa 5 százalékosra csökkentése, másfelől a törlesztési támogatásos modell bevezetése. Mindez ugyan terheket róna a költségvetésre, de az építőipar fellendülése, illetve a munkahelyteremtés révén bevételnövekedést is eredményezne.

A bérlakások további előnyeiről szólva Gneth Zoltán elmondta, noha az elsődleges célcsoportot a fiatalok alkotják, a fent leírt konstrukcióban akár öregek otthonát is lehet építeni. Emellett szinte garantált az épületek magas technikai színvonala, hiszen az építtetők egyben a későbbi kezelők is, vagyis érdekeltek a jó minőség előállításában.