A válság sem használt a Földnek

Az elmúlt évtizedben szinte kétszer gyorsabb volt az üvegházgáz-kibocsátás, mint a megelőző harminc évben, derül ki a kiszivárgott ENSZ-klímajelentésből. Mindez a gazdasági-pénzügyi világválság ellenére történt. 

2000 és 2010 között szinte kétszeres sebességgel kerültek üvegházhatású gázok a légkörbe, mint 1970 és 1999 között. Ez derül ki az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) harmadik munkacsoportjának készülő jelentéséből, amelynek a munkaváltozatát a The Guardian brit napilap ismerteti.

A dokumentum szerint a kétezres évek kibocsátása gyorsabban nőtt a vártnál, és a korábbi modellszámítások felső szintjénél jár. A növekmény a 2007-2009-es válság ellenére állt elő. „A gazdasági világválság miatt átmenetileg csökkent a kibocsátás, de a trend nem fordult meg” – áll a kiszivárgott dokumentumban. Az üvegházgáz-kibocsátási ráta átlagosan évi 2,2 százalékkal nőtt 2000 és 2010 között, míg a teljes vizsgált időszakban, azaz 1970 és 2010 között csak 1,3 százalékkal. 2010-2011-ben 3 százalékos növekedést mértek.

Ha az emberiség 2030 utánra halasztja a kibocsátás visszafogását, akkor nehezebben lesznek elkerülhetők a klímaváltozás súlyos következményei – áll a jelentésben. Az IPCC harmadik munkacsoportja egy berlini konferencián véglegesíti jelentését azokról a megoldásokról, amelyekkel mérsékelni lehet a a globális felmelegedést. A dokumentum az IPCC átfogó jelentésének része, ilyen dokumentum utoljára 2007-ben készült.

A szénerőmű a hibás

A jelentés munkaváltozata szerint az egyre több üvegházhatású gázért elsősorban a szénerőművek a felelősek. A kétezres években jelentősen több ilyen hőerőművel kapcsoltak a hálózatra. Jelenleg ezernél több szénerőművet építenek, pedig éghajlati-környezeti szempontból ez a legkárosabb erőműtípus.

A legtöbb új szénerőművet Kínában és Indiában tervezik, de az IPCC-jelentés hozzáteszi, hogy azokat a gyárakat látják el majd árammal, amelyek Európa és Észak-Amerika fogyasztói számára termelnek. A két nagy mellett több fejlődő ország is több szenet használ, de az alacsony ár miatt ugyanez a helyzet Németországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban is. A közelebbi régióban Lengyelország gazdasága függ a leginkább a szénerőművektől.

A felsorolt országok szénfogyasztása viszont eltörpül Kínáé mellett. Kína egyedült felelős a szénből eredű szén-dioxid-kibocsátást 15 százalékáért. Az országban a villanyáram kétharmadát szénerőművek termelik. Üzemeltetésük olyan jelentős légszennyezéssel jár, amely évi 750 ezer halálesethez vezet a Világbank egyik friss tanulmánya szerint.