Ház épült a hiperérzékenyeknek

Vágólapra másolva!
Az épületben nemcsak a cigaretta, de a mobil és a parfüm használata is tilos.
Vágólapra másolva!

A nagy mennyiségű vegyszer – arcszesz, mosópor, hajlakk és festékanyagok – kiváltotta többszörös kémiai érzékenységtől (MCS) szenvedő emberek mindennapos tünetei a fájdalom, a szorongás és a légzőszervi panaszok. A hiperérzékenység elektromágneses jellegű is lehet, ezt a vezeték nélküli készülékek különböző elektromágneses hullámai válthatják ki.

Tilos dohányozni, parfümöt és mobiltelefont használni mindazoknak, akik az első, hiperérzékenyek számára épített zürichi lakóházban laknak vagy oda látogatnak. A 15 lakásos házat hiperérzékenyek szükségleteinek a kielégítésére építették 2013 decemberében Zürich Leimbach nevű elővárosában a város pénzügyi támogatásával, az egyik lakó, az 59 éves Christian Schifferle, a Fondation Healthy Life and Living alapítvány vezetője kezdeményezésére.

Elviselhetőbbé teszi az életet

A leimbachi ház lakóit új lakóhelyük nem gyógyítja ki a betegségükből, de legalább elviselhetővé teszi az életüket. Mindenkinek, aki a házba lép, ki kell kapcsolnia a mobiltelefonját és minden vezeték nélküli készülékét, a házban amúgy sem működnének. Ez azonban nem jelent elszigeteltséget: a házban hagyományos vezetékes telefonvonalakat használnak. A háznak légtisztítóval ellátott közösségi helyisége is van. A bejáratánál egy széken állították ki az épületben engedélyezett tisztító- és tisztálkodószereket.

A különleges anyagokból készült épületet minden illatot megszüntető ventilációs rendszerrel látták el. Az építőmunkások sem dohányozhattak, és nem használhattak illatosítókat a munka közben. A házat jól ismerő építész, Andreas Zimmermann szerint a gipsznek jó hasznát vették a munkálatoknál. A homlokzati falakba és a tetőzetbe különleges szűrőt építettek be, amely kiszűri az elektromágneses, illetve elektrosztatikus hullámokat és mezőket.

Egy kevéssé ismert tünetegyüttes

A hagyományos orvostudomány által kevéssé ismert MCS szindróma, amely zürichi adatok szerint 5000 embert érint Svájcban, a beköltözés előtt pokollá tette Christian Schifferle életét is, aki elektromágneses érzékenységben szenved. "Legyengít, szorongani kezdek, nem kapok levegőt, nem működik rendesen a tüdőm, szédülök" – mondta. Három-négy éves korában a szülei bútorgyárában használt vegyszerek gőzétől lett rosszul. Felnőttkorában a panaszai miatt nem tudott dolgozni, és egy lakókocsiban élt az Alpokban.

Harmincöt éves korában tudta meg, hogy mi a baja, amikor véletlenül a kezébe került egy, a témával foglalkozó amerikai könyv. Tíz évet kellett várnia, hogy egy orvos végre komolyan vegye. Az együttélés nem mindig könnyű. Egy korábbi, már elköltözött lakó, aki csak az elektromágneses hullámokra volt érzékeny, például az illatanyagokra vonatkozó szigorú korlátozásra panaszkodott. "Miután az itt lakó embereknek különböző panaszaik vannak, az együttélés nem egyszerű" – erősítette meg Christian Schifferle.