A Börzsönyben, Budapesten és Kiskőrös környékén volt a legtöbb eső az utóbbi hét zivataros időjárása miatt. Rendkívül sok volt a csapadék május 2-án és 3-án a Börzsönyben. Királyréten egy nap leforgása alatt 87,1 milliméter esőt mért az Országos Meteorológiai Szolgálat egyik észlelője.
A héten megdőlt a csapadékrekord a szerb határ mentén fekvő Katymáron is. Május 6-án 84,9 milliméternyi esővel szórta meg a községet néhány óra alatt a felhőszakadás. Ez azért számít nagyon soknak, mert nagyjából másfélszer haladja meg azt az esőmennyiséget, amennyi egész májusban szokott hullni:
A Börzsönyben azért nem annyira ritka ennyi eső, mert a magasabb hegyek elősegítik a csapadékképződést, ha kellő mennyiségű vízgőz és energia halmozódik fel a légkörben. Az Alföldön nincs ilyen hatás, ezért is rendkívüli a Katymazra zúdult csapadékmennyiség.
Ezt a sok esőt hozó zivatarzónát mezoléptékű konvektív rendszernek nevezik a meteorológiai szaknyelvben. Több zivatarfelhő egybeolvadásával jön létre, egységes rendszert alkotva; esetenként akár magyarországnyi területet érintve okoz nagy mennyiségű csapadékot.
A szóban forgó zivatarrendszer a szerb-bosnyák-horvát hármas határ közelében fejlődött ki május 6-án, és nyolc óra után vesztette el erejét. Eközben a Duna-Tisza köze déli részét, főként Bács-Kiskunt és Pest megye déli vidékét öntözte jelentős csapadékkal, de Csongrád megye nyugati felére is több mint 20 milliméter csapadék érkezett az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint.
Az ilyen zivatarrendszerekből nem hull nagyméretű jég, és nem kíséri őket orkánerejű szél. Ennek az az oka, hogy a sok zivatarfelhő mintegy elszívja egymás energiáját, vagyis a légkör rendkívül nagy mennyiségű potenciális energiája a sok zivatarcella fenntartására fordítódik.