Gyönyörű szigetet fényképeztek északon

Már 2015 nyarára eltűnhet a jég az Északi-sarkvidékről, annyira felgyorsult az olvadás. A klímakutatók korábban csak a 21. század végére várták a jégmentes állapot kialakulását. A NASA kutatóinak fotói a tavaszi olvadásról készültek Grönland mellett.

Újabb tavaszi jégmegfigyelési szezont zárt a NASA IceBridge nevű kutatócsoportja Grönlandon, Alaszkán és a Jeges-tengeren. Március 18. és május 2. között gyűjtöttek adatokat a gleccserekről, a tengerjégről és a jégtáblákról.

A P-3B nevű, korábban a haditengerészet által használt felderítő repülőgépet radarokkal, magasságmérőkkel, a gravitáció erősségét mérű műszerekkel és a sarki jégről háromdimenziós képet szolgáltató szenzorokkal szerelték fel. A kutatók hagyományos kamerákat is vittek magukkal, így számos pazar fényképfelvétel is készült a világ ritkán látott tájairól:

Vékonyodó tavaszi tengerjég veszi körül a hóval és jéggel borított Saunders-szigetet a Baffin-öbölben. A kép április 20-án készült. (Kattintson a képre a nagyobb mérethez!) Forrás: NASA/Michael Studinger

Jég borít egy fjordot a Baffin-szigeten, a háttérben a Davis-szoros Forrás: NASA/Christy Hansen, Michael Studinger

Gyors olvadás és elsavasodás

A Jeges-tenger már 2015 nyarán jégmentes lehet - ez volt a lényege annak a tájékoztatónak, amelyet tíz vezető gleccserkutató tartott a washingtoni Fehér Házban május első hetében. A tájékoztatón a Pentagon vezető tudományos tanácsadója is részt vett, mert a folyamat nem csak klíma-, hanem nemzetbiztonsági szempontból is kockázatos az USA védelmi minisztériuma szerint.

Carlos Duarte, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatója a tájékoztatón fékevesztett vonathoz hasonlította a korábban nem gondolt sebességgel lezajló olvadási folyamatot (Duarte és kollégái erről a Nature Climate Change folyóiratban közöltek tanulmányt). A 2007-es ENSZ-jelentés még csak a 21. század végére várta a jégmentes állapot kialakulását.

Az Északi-sarkvidék az egész Föld átlagánál gyorsabban melegszik a klímaváltozás miatt. Az üvegházhatású szén-dioxid egy másik hatása, hogy savassá teszi az inkább lúgos kémhatású tengervizet, amint a levegő elkeveredik a vízzel. A folyamat hideg vízben sokkal gyorsabb, így a Jeges-tengerben is. A savasabb víz veszélyeztethetii a halállományt is, és komoly változásokat okoz az óceánok egész ökoszisztémájában, bár azt még nem tudni pontosan, hogyan tud alkalmazkodni a tenger élővilága a változó feltételekhez.

Jégmentes fjord Grönland délnyugati partjainál a P-38 fedélzetéről (a többi fotó itt van a kutatócsoport Flickr-oldalán) Forrás: NASA/Christy Hansen, Michael Studinger