Hétfőn lesz majd a legjobb idő

Sok lesz a napsütés, csupán szombaton valószínű átmenetileg több felhő. Ekkor néhol záporeső, esetleg zivatar is előfordulhat, de tartós, nagyobb területre kiterjedő csapadék sehol sem várható. Hétfőre teljesen kiderül az ég.

Szombaton a változó felhőzet mellett keleten több, nyugaton csak pár órára süt ki a nap. Helyenként zápor is előfordulhat nyugaton és délnyugaton. Többfelé megerősödik a déli, délnyugati szél, a Dunántúlon viharos erejű széllökések is lehetnek. A hőmérséklet legalacsonyabb értéke 10, 16, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24, 30 fok között alakul, keleten lesz a melegebb idő.

Vasárnap a többórás napsütés mellett helyenként erős lesz a nappali gomolyfelhő-képződés. Nyugaton és északon helyenként zápor, zivatar előfordulhat. A délnyugati szél többfelé megélénkül, néhol meg is erősödik. A hőmérséklet hajnalban 10, 16, délután 21, 26 fok között alakul.

Hétfőn derült, illetve gyengén felhős, száraz idő várható sok napsütéssel. A déli szél megélénkül, északnyugaton meg is erősödik. A hőmérséklet legalacsonyabb értéke 9, 15, a legmagasabb nappali hőmérséklet 26, 30 fok között alakul.

Dél körül leéghet a bőr

Markáns front ugyan nem várható, de eleinte a gyenge melegfrontokkal, majd vasárnap a gyenge hidegfrontokkal járó tünetek jelentkezhetnek. Ezt egy északnyugat felől közeledő, fokozatosan gyengülő, majd feloszló frontrendszer okozza.

Az érzékeny szervezetűeknél kezdetben fáradékonyság, levertség, fejfájás léphet fel, később az esetleges vérnyomás-ingadozás, ízületi fájdalmak hátterében is lehetnek légköri okok. A sok napsütés ugyanakkor kedvező hatással lehet a közérzetre. A dél körüli órákban erős lesz az UVB-sugárzás, ami leégést okozhat - ennek kockázatairól itt olvashat részletesen.

A környező országokban is az átlagosnál enyhébb, sokfelé kifejezetten nyárias időjárás várható, csak pár fokkal mérséklődik a nappali felmelegedés. Egy északnyugat felől közeledő front hatására azonban Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában kedvezőbbé válnak a légköri feltételek a gomolyfelhő képződéshez, záporok, zivatarok kialakulásához.

Mikor is alakulhat ki záporeső, zivatar?

Fontos feltétel, hogy egy adott terület felett labilis legyen a légkör. Ehhez az kell, hogy a magasabb légrétegekben hidegebb légtömeg érkezzen az alsóbb, melegebb levegő fölé, és meginduljon a függőleges átkeveredés. A nagy nedvességtartalmú levegő emelkedve lehűl, a kicsapódik belőle a vízgőz.

A kicsapódás során keletkező látens hő is erősíti a levegő feláramlását. Amikor a zivatarfelhő eléri a troposzféra határát, szétterül, látványos üllő alakot figyelhetünk meg. Ez a cumulonimbus. A heves feláramlásban a vízcseppek túlhűlnek, az ún. kondenzációs magvakon kicsapódva jégszemek képződnek. Ezek további túlhűlt cseppekkel ütköznek, végül akkorára növekednek, hogy győz a gravitáció. Eközben olvadásnak indulnak, legtöbbjükből esőcsepp lesz. Ha a jégszem túl nagy volt, a talajt is jég formájában éri el.

Intenzívebb záporesőt elektromos tevékenység is kísérhet. A jégrészecskék ütközésekor elektron lép át a kisebbikből a nagyobba, ekkor a kisebb pozitív, ugyanakkor a nagyobb negatív töltésűvé válik. A felhő alsó része negatív, itt általában a nagyobb jégdarabok vannak, míg a felső része pozítív töltésű lesz. A töltés kiegyenlítődés formája a villám. A villám-elágazások, az úgynevezett mellékvillámok akár 5 kilométeres körzetben is jelentkezhetnek. A domborzati viszonyok, a hegyvonulatok hatása, illetve egy adott zónában a levegő összeáramlása (vagyis a konvergencia) is elősegítheti a konvektív csapadék létrejöttét.

A nem fronthoz kapcsolódó záporok, zivatarok pontos helyét és idejét jóval nehezebb prognosztizálni, inkább az jelezhető előre, hogy milyen nagy eséllyel alakulhatnak ki. Ekkor nagy a valószínűsége annak is, hogy az épületekben, járművekben viharos szél vagy jégeső okoz károkat.