Megéri szigorúnak lenni a szén-dioxiddal

El lehetne kerülni a globális felmelegedéssel járó káros következmények jelentős részét az üvegházhatású gázok kibocsátásának szigorúbb visszafogásával . Erre következtetnek azok a brit kutatók, akik most első ízben vizsgálták meg átfogó módon a gázkibocsátás drasztikusabb csökkentésének jótékony hatásait.

Ha merészebben fognánk vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását, akkor 2100-ban nem lenne 2 Celsius-foknál nagyobb a Föld átlaghőmérséklete, mint amekkora az ipari forradalom előtt volt. Erre a megállapításra jutottak a brit Readingi Egyetem kutatói; tanulmányukat a Nature Climate Change szakfolyóirat közli.

Ennek megvalósulása esetén a globális klímaváltozás káros következményeinek 20-65 százaléka elkerülhető lenne, és ki lehetne védeni a legpusztítóbb hatásokat az évszázad végéig. A világ államai 2010-ben tűzték ki azt az általános célt, hogy a felmelegedés nem haladhatja meg a két Celsius-fokot globális szinten 2100-ig.

Öt brit kutatóintézet a Readingi Egyetem vezetésével számos forgatókönyvet vizsgált meg arra nézve, hogy miként hat az éghajlatra, ha különböző mértékben csökken az üvegházgázok mennyisége a légkörben. A legkedvezőbb hatása a legszigorúbb csökkentésnek lenne, amely szerint a gázkibocsátás 2016-ben tetőzne, onnantól pedig évente 5 százalékkal csökkenne 2050-ig.

A legfrissebb adatok azonban azt tanúsítják, hogy a jelenlegi gázkibocsátás mellett a hőmérséklet akár 4 Celsius-fokkal vagy még többel is emelkedhet az évszázad végéig. A jelentések fényében a Világbank novemberben vészjelzést adott ki, felhívva az országok figyelmét arra, hogy ha nem korlátozzák a kibocsátást, akkor a szélsőséges időjárási viszonyok hamarosan "normává" válnak, beláthatatlan következményekkel mind a mezőgazdasági termelésre, mind a globális tengerszint emelkedésére.

Ha sikerül kordában tartani az üvegházhatású gázok kibocsátását, akkor az emberiség 40-65 százalékkal mérsékelni tudná az olyan, a klímaváltozás nyomán bekövetkező romboló hatásokat, mint a terméshozamok zsugorodása vagy a pusztító árvizek kialakulása. A globális tengerszint is "csak" 30 centiméterrel emelkedne a jelenleg becsült 47-55 centiméter helyett. Egyéb kedvezőtlen folyamatok bekövetkezését pedig évtizedekkel ki lehetne tolni.

A szigorú klímapolitikának a szárazságra és az ivóvízhiányra lenne a legkevesebb hatása a brit kutatók összegzése szerint. E területen csak 20 százalékkal lehetne csökkenteni a negatív következményeket. Ennek az az oka, hogy még a csekély felmelegedés is jelentősen befolyásolni tudja a csapadék eloszlását.

"Természetesen a gázkibocsátás mérséklésével összességében nem lehet elkerülni a klímaváltozás hatásait, de kutatásunk azt mutatja, hogy a csökkentés révén időt nyerhetünk olyan épületek, közlekedési rendszerek és agrártermelési módok kifejlesztésére, amelyek ellenállóbbak a klímaváltozással szemben" - szögezte le Nigel Arnell, a Readingi Egyetem kutatóintézetének az igazgatója.