A grönlandi és antarktiszi jégtakarók teszik ki a Föld összes gleccserjegének a nagyjából 99,5 százalékát. Ha egyszer teljesen elolvadnának, összesen 65 méterrel növelnék meg a globális tengerszintet. A szakértők szerint azonban ennek elenyészően kicsi a valószínűsége a közeljövőben. Ez az lényege annak az elemzésnek, amelyet a Nature Climate Change szakfolyóiratban közölt a Bristoli Egyetem két munkatársa.
Jonathan Bamber és Willy P. Aspinall a világ huszonhat vezető gleccserkutatójának becsléseit összesítette. A szakértők többsége úgy véli, hogy a jégtakarók olvadásának mértéke és súlyossága jóval meghaladhatja a korábbi számításokat. Ennek alapján a gleccserjég olvadása csak ebben az évszázadban valószínűleg 29 centiméterrel növelheti az átlagos tengerszintet világszerte.
A vörössel jelölt térségekben mozog a leggyorsabban a jég az Antarktiszon és Grönlandon. A vonalazás azt jelzi, hogy a jégréteg alja tengerszint alatt van
A Nature Climate Change című folyóiratban közölt tanulmányukban a kutatók esélyt adtak további, jelentősebb emelkedésnek is. Figyelembe véve az olyan tényezőket is, mint a tengervizek hőmérsékletének emelkedése okozta termális expanzió és a hegyi gleccserekből származó vízmennyiség, a globális tengerszint-emelkedés mértéke a század végéig jóval meghaladhatja az akár egy métert is - mutattak rá.
A két bristoli kutató arra is felhívja a figyelmet, hogy egy a húszhoz (öt százalék) az esélye annak, hogy a tengerszint legalább egy méterrel emelkedik 2100-ra. "Ez már valóban rendkívül súlyos lenne, akár 187 millió embernek kellene kényszerűen elhagynia a lakhelyét" - mondta Jonathan Bamber a brit The Independent napilapnak. "Vizsgálatunk szerint éppen a jégtakarók esetében a legnagyobb a bizonytalanság, ha azt akarjuk megbecsülni, hogy mi mennyivel járul hozzá a tengerszint-emelkedéshez" - mondta a tanulmány vezető szerzője.
A tengerszint-emelkedés a klímaváltozással együtt járó egyik legnagyobb fenyegetés. A melegedő éghajlat hatására növekszik az óceánok térfogata, gyorsabban olvadnak a gleccserek, illetve a sarkvidékek bizonyos területeinek jégtakarói. A kutatók ugyanakkor bizonytalanok azt illetően, hogy a jégtakarók miként fognak reagálni az emelkedő globális átlaghőmérsékletre és klímaváltozásra.
A szakemberek számára most annak a megállapítása a legnagyobb kihívás, hogy a grönlandi és nyugat-antarktiszi jégtakarók olvadása milyen mértékben köthető természetes változási folyamataikhoz, és mennyiben az üvegházgáz-kibocsátáshoz, amelyért viszont az emberiség felelős.