Veszélyessé vált az éltető Nap

Számos országban egy szempillantás alatt meg lehet állapítani, kik a legfontosabbak egy nyári protokolleseményen: azok, akik fölé napernyőt tartanak. A légkör tisztulásával egyre több ultraibolya sugárzás éri Magyarországot is, de nehéz belátni, hogy a Nap már nem az, ami volt. Sokkal hamarabb fejlődhet ki a szürkehályog, gyakrabban alakul ki bőrrák az erősebb sugárzás miatt, az érdemi lépések azonban egyelőre váratnak magukra.

Egy soproni strandon hatalmas napernyőket feszítettek ki a csúszda, a büfé és a homokozó fölé tavaly nyáron. Az igazgató utasítására az úszómesterek még a vendégeket is figyelmeztették, hogy a déli órákban húzódjanak árnyékba. Néhány vendég emiatt megsértődött, pedig nem ártana komolyan venni a figyelmeztetéseket.

Magyarországot több ultraibolya sugárzás éri napjainkban, mint másfél évtizeddel ezelőtt az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) mérései szerint. Egyes helyeken több mint 10 százalékkal erősebb az UVB sugárzás, 2012 pedig történelmi sugárzási rekordot hozott. Békéscsabán 2645 napfényes órát mértek, míg Szegeden 2616, Budapesten 2538 órán át sütött a Nap tavaly. Ennyi napsütötte idő nagyjából a mediterrán Szicíliára jellemző.

Forrás: AFP/Martin Bernetti

A látható fénynél kisebb hullámhosszú ultraibolya sugárzást hullámhossz szerint osztályozzák. "A különbség közöttük csak annyi, hogy a legkisebb hullámhosszú UVC nem jut el a földfelszínre, a közepes hullámhosszú UVB-t pedig jórészt kiszűri az ózonréteg. A legnagyobb mennyiségben a nagyobb hullámhosszú UVA ér el minket" - mondja Bakos József vegyész, aki a nem ionizáló sugárzások osztályát vezeti az Országos Joliot Curie Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézetben. Az UVA öregíti a bőrt, és csak nagyobb dózisokban káros, mint a sejtek örökítőanyagát közvetlenül károsító UVB. "Ettől függetlenül az UVA-t is rákkeltőként tartjuk számon" - teszi hozzá a szakértő.

Mely országrészek kapják a legtöbb UV-sugárzást?

"A sugárzásnak leginkább kitett terület a Kecskemét-Szarvas-Szeged háromszög, illetőleg a Balaton környéke" - mondja Tóth Zoltán, az OMSZ légkörfizikusa. Kiugróan magas UVB-szintek május végétől augusztus első feléig fordulhatnak elő. A meteorológusok tízes skálán érzékeltetik, mennyire kockázatos a sugárzás.

A hazai UV-indexen a 7-es már nagyon erősnek számít, ilyen napokon ajánlott a széles karimájú kalap, a napszemüveg, a napernyő és a megfelelő faktorszámú fényvédő krém. 2012 első nyolc hónapjában 47 olyan nap volt, amikor az OMSZ-nek UV-figyelmeztetést kellett kiadnia, mert a napi maximum elérte a 7,5-öt (a korábbi rekordot 2007 tartotta 39 nappal). A 2012-es sugárzási rekord 8,9 volt az UV-index szerint (a Magyarországon mért csúcsérték 9,4).

Regenerálódik az ózonpajzs, mégis nő a sugárzás

Furcsának tűnhet, hogy ennyi ultraibolya sugárzás éri el Magyarországot, ugyanis az északi félteke fölött már nem vékonyodik az ózonréteg az utóbbi években, sőt vastagodni kezdett, UV-szűrő képessége javul. Hogy mégis több az UV-sugárzás nálunk, annak egyik oka az, hogy tisztább lett a levegő.

Forrás: AFP

"Az 1990-es évek első fele-közepe óta, a hajdani szocialista nagyipar eltűnésével visszaesett a szennyezés, és a tisztuló légkör inkább átengedi a sugárzást" - mondja Tóth Zoltán. Mivel a városokban nagyobb a légszennyezettség, itt a légkör inkább megszűri az ultraibolya sugarakat, így a városban élők védettebbek, mint a tiszta levegőjű falvak lakói.

"A másik ok nehezebben bizonyítható, de jelentősebbnek tűnik: az utóbbi időben módosultak a légáramlási rendszerek. Nyaranta gyakrabban érkeznek földközi-tengeri légtömegek Magyarországra, amelyek szárazabb és alacsonyabb ózontartalmú levegője miatt több UVB-sugárzás éri el a felszínt. Ráadásul 2011-ben és 2012-ben is szélsőségesen kevés volt a csapadék, sokszor volt felhőtlen az ég."

A nyárral kapcsolatban viszont el kell oszlatni egy tévhitet: az erős sugárzásnak nem sok köze van a hőmérséklethez. Magyarországon ugyanis a kánikula inkább az enyhén felhős, szmogos napokra jellemző, amely megszűri a sugárzást. Míg ha a felhőzetet egy hidegfront kisöpri a Kárpát-medencéből, akkor a ragyogóan tiszta égbolt alatt nagyobb UVB-szinteket mérnek.

Nálunk még nem veszik komolyan

"Nem lehet tudni, hogy hány áldozat, hány halott kellene ahhoz, hogy érdemi döntések szülessenek UV-ügyben" - mondja Antal Z. László szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének kutatója, a Napsugárzás-védelmi Tudományos Testület elnöke. (Az intézmény részletes UV-oktatási programot készíttetett iskolák számára.)

Elmondása szerint Ausztráliában hasonlóképpen erősödött annak idején a sugárzás. Ott is sokkal korábban szükségesek lettek volna az óvintézkedések, és két tényező hozott fordulatot. Az egyik egy felmérés volt, amely kimutatta, hogy már minden második embernek van a napi ismeretségi körében olyasvalaki, akinél bőrrákot diagnosztizáltak; továbbá bőrrákos lett egy híres ausztrál énekesnő, ő pedig küldetésének tekintette, hogy koncertjein felvilágosító munkát is folytasson.

A sugárzási előrejelzést és figyelmeztetést az OMSZ oldalain lehet figyelni május 1. és szeptember 30. között. Az OMSZ mérései alapján kizárólag az ÁNTSZ-nek van joga UV-riasztást kiadni, utóbbi honlapján viszont eldugva, a Levegőminőség rovatban található meg az aktuális sugárzási adat. (Tény viszont, hogy a hatóság közleményt ad ki a riasztásról.)

"Abszurdum, hogy sem az érintett hatóságok, sem az emberek rá sem hederítenek az UV-figyelmeztetésre" - mondja Antal Z. László. "Ez olyan, mintha a balatoni viharjelzés idején nyugodtan bent maradnának a vízben." A szakértő szerint az UVB sugárzás elleni harcban a személyes meggyőzés és a tájékoztatás éppoly fontos lenne, mint a jogi szabályozás. A megelőzési programokban figyelembe kellene venni azt is, hogy a nők és a gyerekek számára nem gond fényvédő krémeket használni, a férfiakat pedig a kalap és a napszemüveg viselésére lehet előbb rábírni - magyarázza a szakember. (A naptejválasztásról itt olvashat bővebben.)

Melyek az egészségügyi kockázatok?

A sugárzás hatása összeadódik a bőrben. Az 1990-es évek előtt, amikor még javában vékonyodott az ózonréteg, nyaranta összdózisban mindenki többet kapott, mint amit a szülei generációja annak előtte. Ma még nem tudni pontosan, hogy az erősödő UV sugárzás hogyan érinti az egészségünket rövid és hosszú távon. Egyes feltételezések szerint a bőrrákos eseteknek csak 10-15 százaléka magyarázható az adott országban mért több UVB-vel, a többi inkább a megváltozott nyaralási szokásokkal: sokan utaznak nyáron déli tengerpartokra, ahol az otthon megszokott sugármennyiség többszörösét kapják.

Forrás: AFP/Fred Tanneau

Gyanús elváltozást vizsgál a szakorvos a bőrön

Az ultraibolya sugárzás hatására a bőrben keletkezik a D-vitamin előanyaga, amely jótékonyan véd többek között a csontritkulástól. Ám nagy mennyiségben a sugarak kóros elváltozásokat okoznak a sejtek örökítőanyagában, a DNS-ben. Öregítik, ráncossá, töredezetté teszik a bőrt, illetve a hosszabb sugárkitettség bőrdaganatok kialakulásához vezethet.

A mezőgazdaságban, építőiparban dolgozókat, sőt a sportolókat is komolyan veszélyezteti az erősödő UVB sugárzás, de védelmükre egyelőre nincs jogszabály. A napsugárzáshoz hasonlóan káros a szoláriumok hatása, ezért már több országban (Brazília, Egyesült Királyság, Németország, Svédország, Kalifornia stb.) betiltották a használatukat a 18 éven aluliak számára.

Kell a napszemüveg!

Mivel az évek során a szemben ugyanúgy felhalmozódik az UVB sugárzás hatása, mint a bőrben, már kora gyerekkortól fogva ajánlott lenne megfelelően szűrő napszemüveg viselése, ha pedig a hó és a jég veri vissza a fényt, akkor télen is.

"Az UVB sugárzás a szemünket is károsítja a sejtroncsoló hatás miatt" - figyelmeztet dr. Németh János tanszékvezető egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója. "Vízparton, szoláriumban vagy magashegyi síelés közben a visszatükröződés miatt felerősödött sugárzás éri a szemet. Ilyenkor hámhiányos sérülést okozhat a szaruhártya és a kötőhártya hámjában elnyelődő energia, ami heves fájdalommal jár." Ennél gyakoribb a hosszan tartó hatás, amely fokozottan érinti a szabadban sokat tartózkodókat és a világosabb szeműeket.

Forrás: AFP/Torsten Blackwood

Évtizedekkel hamarabb jelentkezik a szürke hályog

Idős korban a szemlencse elsárgul, és fokozottan nyeli el a kék tartományhoz közel eső ultraibolya sugarakat. Ez okozza a szürke hályogot. "Egyre inkább észlelhető, hogy a szürke hályog manapság akár 45-50 éves korban is megjelenik, pedig korábban 70 éves kor körül jelentkezett. Az okát nem tudjuk pontosan, a környezeti ártalmak mellett az UVB sugárzásnak szerepe lehet benne" - mondja Németh János. A megelőzés nagyon fontos, de Magyarországon még nem sikerült az UV-témában központilag támogatott adatgyűjtő kutatásokat végezni, csak szubjektív tapasztalatokra támaszkodhatnak a szakemberek. A vakság leggyakoribb oka az időskori makuladegeneráció, amelyért az UVB sugárzás is felelős a kék tartományú fény mellett. Ez ellen antioxidánsok szedésével lehet védekezni.

Megárt a kukorica virágporának

A megnövekedett sugárzás nem csak az emberre veszélyes. A nagyon erős UVB sugárzás is közrejátszott abban, hogy Magyarországon lényegesen elmaradt a kukorica terméshozama a sokéves átlagtól 2012-ben - mondja Pintér János, a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári Agrártudományi Kutatóközpontjának kukoricanemesítési osztályvezetője. A központban lassan hatvan éve folyik növénynemesítés, itt született Európa első hibridkukoricája 1953-ban. Még 2000 előtt kezdtek foglalkozni azzal, hogyan károsítja az UVB sugárzás a növényeket.

Egy új faj előállítása tíz évbe telik, ráadásul a nagy termetű kukoricát télen bajos volna üvegházban nevelni. A magyar kutatók úgy rövidítik a felére a nemesítés idejét, hogy Chilében is végeznek kísérleteket. A déli féltekén ugyanis ellentétesek az évszakok, így ott a januári-februári nyárban betakarítható a következő kukoricanemzedék. A magasabb rendű növények jobban tűrik az intenzívebb UVB sugárzást, mint az állati és az emberi szervezet, de több szakértő is az UVB-re érzékeny fajok közé sorolja a kukoricát. Chilében a sugárzásnak ellenálló típusokat is keresik a magyar kutatók.

Forrás: AFP/Getty Images/John Moore

"Az intézet Santiagótól délre bérel egy területet, ahol a magyarországival közel azonosak az éghajlati feltételek. Ennek ellenére furcsa anomáliákat észleltünk. Például nem egyszerre következett be a hím- és nővirágzás, és nem értettük, hogy mitől válik gyakran meddővé a növény. Minden évben hoztunk haza levélmintákat, ugyanis a levél nyeri el a sugarat. Az eltéréseket elemezve arra jutottunk, hogy a hazai kukoricalevelekhez képest a chilei mintákban olykor sokkal nagyobb az antociántartalom (az antociánpigmentek védik a sejteket a napsugárzás káros hatásai, illetve a szabadgyökök ellen). A helyszíni mérések alapján azt állapítottuk meg, hogy Chilében körülbelül negyven százalékkal magasabb az UVB sugárzás mértéke, mint Magyarországon. Ez okozhatja a vizsgált növényvonalak terméketlenségét, ugyanis a hímivarsejtek, azaz a pollenszemcsék a legérzékenyebbek a sugárzásra, mivel azok a növény tetején, a sugárzásnak leginkább kitett címerben vannak. A címer portokjai a délelőtti meleg hatására nyílnak meg és eresztik ki a több millió pollent, csakhogy olyankor a legnagyobb az UVB sugárzás is. Az elmúlt nyáron is komoly mortalitást, termőképtelenséget tapasztaltunk a pollenben, bár még nem tudjuk, a hőség felelős-e ezért nagyobb mértékben, vagy az UVB sugárzás" - magyarázza a kutató.

A chilei januári nyárban Pintér János és munkatársai hosszú ujjú ingben, szalmakalapban, kesztyűben, védőszemüvegben dolgoznak, valamint erős napvédő krémet használnak. Aki magashegyi sítúrára indul, az északi féltekén is leéghet ilyenkor, ezért erős, a fej körvonalát követő napszemüveget, sapkát és fényvédő krémet ajánlanak a szakértők. "Ideje volna elfogadnunk, hogy minden évben van néhány hónap, és azon belül néhány óra, amikor érdemes óvatosabbnak lenni" - teszi hozzá Antal Z. László. A szociológus úgy látja, hogy számos országban a közjogi méltóságokra is jobban vigyáznak, mint nálunk. Nyári protokolleseményeken egy szempillantás alatt meg lehet állapítani, ki a legfontosabb: aki fölé napernyőt tartanak.

Európa egyetlen UVB-szimulációs kamrája a martonvásári kutatóintézetben üzemel 2006 óta (egy OTKA-pályázatnak köszönhetően). Ebben stresszelik a kiválasztott növényeket, így olyan szülői vonalakat, olyan hibrideket próbálnak előállítani, amelyek a tőlük elvárható kimagasló agronómiai tulajdonságok mellett kibírják a változó körülményeket, köztük az egyre növekvő UVB sugárzást is. A chilei kukoricát ért UV sugárzást az OMSZ-ben vizsgálták Tóth Zoltán vezetésével, a sugárzás hatására bekövetkező belső sérüléseket pedig az ELTE Növényélettani Tanszékének kutatócsoportja elemezte dr. Szigeti Zoltán irányításával.