Megdőlt az abszolút hidegrekord a Földön

Antarktiszi fagyzugokban van a leghidegebb, jóval -90 Celsius-fok alatt. Kiderült, hogy harminc év alatt többször megdőlt a Vosztok-kutatóállomáson mért rekord, csak eddig nem voltak ilyen pontos műholdas műszereink a felderítésére.

Melyik a leghidegebb hely a Földön? Korábban a kelet-antarktiszi Vosztok kutatóállomás tartotta a rekordot mínusz 89,2 Celsius-fokkal, a NASA és az Amerikai Geológiai Szolgálat (USGS) elemzése szerint viszont mínusz 92-93 fokos hőmérsékletek fordultak elő az Argus- és a Fuji-csúcs közötti hátság fagyzugos mélyedéseiben. Az új abszolút hidegrekord annak a közös kutatásnak az eredménye, amellyel a NASA és az USGS munkatársai összeállították a világ eddig legrészletesebb felszínihőmérséklet-térképét.

A Kelet-Antarktiszi-hátságon mérték a legalacsonyabb hőmérsékleteket a Földön. A sötét színek azt jelzik, hol mérte a leghidegebbet az Aqua műhold, a lila négyzetek a Landsat 8-cal részletesen vizsgált területet mutatják Forrás: National Snow and Ice Data Center/Ted Scambos

A térkép több műhold mérőeszközének 32 év alatt begyűjtött adatait összesíti, többek között a Landsat 8 műholdét. A mérések szerint a hőmérséklet a hátság üregeiben több tucatszor meghaladta az eddigi hidegrekordot. A mínusz 93,2 fokos rekordhőmérsékletet 2010. augusztus 10-én mérték. A Vosztok kutatóállomás korábbi rekordja 1983-ból származik.

„Volt egy olyan gyanúnk, hogy ezen a gerincen valószínűleg nagyon hideg van, sőt még hidegebb, mint a Vosztoknál, mert magasabban fekszik. A Landsat 8 műholddal pedig már az eszközök is rendelkezésre álltak a környék részletesebb vizsgálatára” – mondta Ted Scambos, a Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (NSIDC) vezető kutatója. Az új eredményt az Amerikai Geofizikusok Társasága (AGU) konferenciáján jelentették be hétfőn San Franciscóban.

A NASA munkatársai topográfiai térképekkel állapították meg, hogyan alakulhat ki ilyen komoly fagy a hátságon. A folyamat fizikai alapja ugyanaz, mint amikor az első fagyzugos napokon elfagynak a virágok Magyarországon, csak az Antarktiszon ez jóval szélsőségesebb körülmények között megy végbe. Amikor néhány napon át felhőtlen az ég a hátság fölött, az amúgy is nagyon hideg felszín még tovább hűl, ahogy a maradék meleget kisugározza. Emiatt extrém hideg lesz a közvetlenül a hó és a jég fölötti légréteg. Mivel a túlhűlt levegő sűrűbb, mint a fölötte levő, kissé melegebb levegő, emiatt lefolyik a plató lejtőjén, és megül a mélyedésekben.

„Mivel ott hosszú időn át nem mozdul a levegő, még tovább csökken a hőmérséklete, és így alakulnak ki az eddig mért leghidegebb hőmérsékletek” – mondta Scambos. A kutatócsoport szerint nem egyetlen ilyen helyszínről van szó, hanem ebben a magasságban rendszeresen előfordultak rekordközeli hőmérsékletek. A méréseket a NASA Terra és Aqua műholdjának spektro-radiométereivel (MODIS) és több NOAA-műhold nagyfelbontású radiométerével végezték, majd a Landsat 8 infravörös (azaz hő-) sugárzást mérő berendezésével, a TIRS-szel pontosították. Ezek a nagyon érzékeny műszerek a földfelszín hősugárzását figyelik meg.

Az antarktiszi plató a Föld leghidegebb és legsivárabb vidékei közé tartozik, gyakorlatilag mikroszkopikus léptékben sincs ott élet. A bolygó leghidegebb, állandóan lakott települése az északi féltekére esik: a szibériai Verhojanszk és Ojmjakon városokban -67,8 fokot mértek 1892-ben, illetve 1933-ban. Az új antarktiszi hidegrekord nem azt jelenti, hogy nincs globális felmelegedés, mivel kialakulásában főleg helyi hatások játszanak szerepet.