A szén veszi át a kőolaj helyét

Az erőltetett gazdasági növekedés megkétszerezheti az üvegházgázokat a légkörben

A szén lesz a világ legnépszerűbb energiaforrása 2022-re a kőolaj előtt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint, főleg Kína és India felhasználása miatt. Ha marad a szénre alapozott energiatermelés, a kiszámíthatatlan klímaváltozást kockáztatjuk.

Az indiai és a kínai igények miatt éri be a kőolajat a szén a világ legfontosabb energiahordozójaként. A két országban a gyors gazdasági fejlődés és a népességrobbanás miatt van ekkora kereslet a szénenergiára. Az IEA előrejelzése megállapítja: az üvegházhatású gázok gyors csökkentésében akkor lehet reménykedni, ha földgázt használata mégis háttérbe szorítja a szenet.

2017-re máris kiegyensúlyozottá válik a kőolaj és a szén felhasználása. Olajegyenértékre átszámítva 4,32 milliárd tonna fogy majd a szénből, míg az olajfelhasználás 4,4 milliárd tonnára várható. "Ha a jelenlegi energiapolitikák nem változnak, akkor a szén egy évtizeden belül utoléri az olajat" - mondta Maria Van der Hoeven, az IEA igazgatója a BBC-nek. Ha pedig marad a főként szénre alapozott áramtermelés, a Föld átlaghőmérséklete 2100-ra 6 Celsius-fokkal emelkedik az ipari forradalom előtti szinthez képest az IEA júliusi jelentése szerint.

Az ügynökség számításai szerint szűk két év múlva, azaz 2014-ben Kínában használják majd fel a világ széntermelésének több mint a felét. A második legnagyobb felhasználó India lesz az Egyesült Államok helyett. A termelési és fogyasztási adatok azt mutatják, hogy egyedül az USA-ban csökken az igény a szén iránt, ennek pedig a palagáz (repesztéses eljárással kinyert földgáz) bővülő termelése az oka.

"Ez azt bizonyítja, hogy ha egy országban hatékonyan működik a földgázpiac és rugalmasak az árak, valamint a nem hagyományos készleteket is felhasználják, akkor csökken a CO₂-kibocsátás és az elektromos áram ára is" - mondta Van der Hoeven. A fosszilis energiaforrások közül a szén felhasználása jár a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátással.

A szénerőművek kibocsátását az úgynevezett CO₂-leválasztó és -tároló, azaz CCS-technológiával lehetne jelentősen korlátozni. A cseppfolyósított szén-dioxidot föld alatti tározókba vezetnék. Az IEA szerint viszont a következő öt évben nem fog számottevően elterjedni a még kísérleti szakaszban levő megoldás. Ezt támasztja alá, hogy az Európai Bizottság nem tudta szétosztani 275 millió eurós CCS-fejlesztési támogatását, mert az egyes tervek mögé nem sorakoztak fel a tagállami kormányok, így egyiknek a jövője sem volt biztosított pénzügyi szempontból.