Vágólapra másolva!
A Greenpeace aktivistái akadályozzák a világ első arktiszi olajplatformjának beindítását. A szervezet ügyvezető igazgatójának motorcsónakját a kiszolgáló hajó horgonyláncához rögzítették, így a fúrótorony munkásait nem lehet átszállítani a 110 ezer tonnás létesítményre.
Vágólapra másolva!

Három napon belül másodszorra akadályozzák meg a Greenpeace aktivistái, hogy megkezdődjön a munka a világ első arktiszi olajkitermelő platformján. Hétfő reggel tíz ország tizennégy aktivistája kötözte hozzá magát és csónakját az Anna Ahmatova horgonyláncához, így a hajó nem tudta elszállítani a munkásokat a platformhoz. A Prirazlomnaja nevű orosz fúrótornnyal a Pecsora-öböl térségében termelnék ki az olajat.

A hajóról a Greenpeace blogja szerint vízágyúkkal lövik az aktivistákat. Többüket a tengerbe zuhantak, de kimentették őket, és egy másik csónakon biztonságban vannak. A Prirazlomnaja segítséget kért a parti őrségtől, de a hatóság egyelőre nem kíván beavatkozni. A Greenpeace közölte: folytatódik a békés tiltakozás az arktiszi talapzat fúrása ellen. A szervezet hivatalos Twitter-oldalán azt írták, újabb csoportjuk tart a munkásokat szállító hajó felé.

Forrás: Greenpeace/Denis Sinyakov
A Greenpeace csónakja az Anna Ahmatova horgonyláncánál

A tiltakozók péntekre virradóra megostromolták az olajplatformot, 15 órát bírtak ki a létesítmény oldalán, a rögzítőkötelekre felfüggesztett sátraikban. A Greenpeace szerint a Prirazlomnaja dolgozói fentről hideg vízzel locsolták és fémtárgyakkal dobálták őket a kilencfokos hidegben. Miután a sátrak kiszakadtak, és megrepedt az egyik aktivista sisakja, a szervezet lefújta az akciót, hogy ne sodorja veszélybe a tiltakozók életét. A platform a Gazprom tulajdona.

Az olajfúrásoknak katasztrofális következményei lehetnek a sarkvidéki területeken orosz és külföldi környezetvédők szerint, mivel az ország sem megfelelő technológiával, sem pedig infrastruktúrával nem rendelkezik egy esetleges olajszennyezés eltávolítására e távoli, sérülékeny ökoszisztémájú vidéken. Az esetleges kárelhárítást tovább nehezítenék az úszó jéghegyek, jégtáblák, a heves szélviharok, a nagy távolságok és a sarki tél hónapokig tartó sötétsége, illetve a mínusz 50 fokos hőmérsékletek.

Forrás: Greenpeace/Denis Sinyakov
Vízágyúzzák a tiltakozókat

A Prirazlomnaja olajmezőn valósul meg Oroszország és egyben a világ első tengeri sarkvidéki olajipari beruházása. Az olajplatform építésekor olyan technológiát alkalmaztak, hogy a létesítmény szélsőséges körülmények között is tudjon működni, amikor a jégtakaró másfél méterre vastagodik és 50 Celsius-fokos a hideg. A 126-szor 126 méteres tartószerkezetre épített, 120 méter magas építmény mintegy 110 ezer tonnát nyom, és 110 ezer köbméter olajat képes tárolni. Kétszáz ember működteti, és egyszerre legfeljebb 40 kútból képes olajat termelni. A platformon várhatóan az év vége felé kezdődik a kitermelés, de a létesítmény csak hét év múlva működik majd teljes kapacitással.