Hogyan szerezhet vizet egy sivatagi ország?

Hatalmas naperőművek építésével akar édesvízhez jutni a világ egyik leggazdagabb olajállama. Katar csekély vízforrásai kiapadóban vannak, éppen ezért már korábban korlátozni kellett az édesvíz öntözésre használatát.

Hogy ez a két tevékenység miként függ össze? Az Arab-félszigeten fekvő kisállam rendkívül gazdag olajban, és a világon tavaly a legdinamikusabb, több mint 18 százalékos gazdasági növekedést tudhatta a magának. Pedig már így a világ harmadik leggazdagabb államának számít az egy főre eső nemzeti össztermék (GDP) alapján.

Katar azonban rendkívüli módon kiszolgáltatott a természetnek és a külföldi importnak. Gyakorlatilag nincs mezőgazdasága, és szinte minden élelmiszerből behozatalra kényszerül. Ennek legfőbb oka a vízhiány. Az ország csekély édesvízforrásai kiapadóban vannak, éppen ezért már korábban korlátozni kellett az édesvíz öntözésre használatát. A katari vízügyi szakemberek attól tartanak, hogy más Öböl-menti országokhoz hasonlóan az édesvíz-források annyira kiapadnak, hogy a föld alatti természetes tárolókban az édesvíz helyére a porózus kőzeteken keresztül sós tengervíz szivárog, így teljesen lehetetlenné téve az ország saját, szárazföldi vízellátását.

A locsoláshoz használt vizet elsősorban a tengervíz sótalanításával próbálják meg tehát előteremteni. Ehhez viszont drága és - az üvegházhatást fokozva - környezetszennyező olajat vagy földgázt kell felhasználniuk. Katarban most ezen akarnak változtatni. Fatah al-Attija vezetésével, egy katonai és jogi szakértő irányításával új fejlesztési programokat indítanak be - írja a zeit.de.

A sivatagi államban most 2,5 milliárd dollárból egyrészt termőföldeket akarnak kialakítani, ehhez komposztáló üzemeket építenek. Még nagyobb projektnek számít, hogy naperőműveket akarnak építeni, mintegy 1800 megawattos összteljesítménnyel (ez két kisebb atomreaktor teljesítményének felel meg).

Az új erőművek révén napi 3,5 millió köbméter tengervizet sótalanítanának, és új, magas színvonalú agrárgazdaságokat hoznának létre. (Az elmúlt években a termelők, a mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok száma harmadával csökkent Katarban.)

A másik cél az, hogy újra feltöltsék a természetes ivóvízbázisokat. Az első naperőműveket 2014-re tervezik, a komposztálással kialakított földek pedig 2024-ig válhatnak termővé az olajállam tervei szerint.