Vágólapra másolva!
A sertéseknek semmi gondja nem volt a génmódosított kukoricával, de a GMO-borsóval vigyázni kell. Szinte százötven, rizst, kukoricát, szóját és lent tartalmazó terméket vizsgált az élelmiszerbiztonsági hivatal, egyikben sem találtak a megengedettnél több GMO-összetevőt.
Vágólapra másolva!

Nem vagy csak megengedhető mértékben talált GMO-maradványokat másfélszáz megvizsgált termékben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az intézmény laboratóriumában összesen 146 élelmiszerkészítményt, rizst, kukoricát, szóját és lent tartalmazó terméket vizsgáltak. Az élelmiszeripar számos génmódosított szója- és kukoricafajtát használhat fel engedéllyel az Európai Unióban, de ha az ilyen tartalom meghaladja a 0,9 százalékot, fel kell tüntetni a címkén.

Az ellenőrzéseken csak a harminc kukoricatartalmú minta egyike tartalmazott GMO-t, de azt is csak a megengedett mértékben. A szójás termékekben GMO maradvány mennyisége évről évre csökken. A most vizsgált 83 mintából összesen húsz esetben találtak GMO-összetevőt, de egyik sem érte el a határértéket. 2009-ben a szójaminták 51 százaléka, 2010-ben 42 százaléka, 2011-ben pedig 17 százaléka tartalmazott a megengedett mennyiségnél magasabb GMO-t.

Hogyan hat a genetikailag módosított kukorica és zöldborsó az állati és emberi szervezetre? Ezt vizsgálta a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (KÉKI) egy nemzetközi kutatási program keretében osztrák, ausztrál, norvég, ír és török kutatóközpontokkal együtt.

Az egyik kísérletben GM kukoricát etettek sertésekkel, majd megvizsgálták, hogy ez a takarmány hatással van-e az immunválasz minőségére. A laboratóriumi elemzések semmiféle káros következményt nem mutattak ki az állatoknál. A transzgén kapcsán termelődő új fehérje a sertés tápcsatornájában még kimutatható volt, ám a vérplazmában, a szervekben és az izomban már nyomokban sem volt tetten érhető. Ugyanezzel a végeredménnyel zárultak az atlanti lazacokkal végzett kísérletek is.

A másik kísérletben olyan, még nem engedélyezett GM-borsót vizsgált a konzorcium, amelyet ellenállóvá tettek a zsizsikkel szemben egy szénhidrátbontó enzimet gátló fehérje beépítésével. Ez a fehérje egereknél allergiát okozott más kutatócsoportok mérései alapján. A KÉKI kutatóinak eredménye szerint, ha nyersen fogyasztják ezt a borsót, a gyomor- és bélpanaszokkal küzdő betegeknél kialakulhat a gátló fehérjével szembeni érzékenység is. Az egészséges alanyokból álló kontrollcsoportnál nem jelentkeztek a tünetek. A kedvezőtlen immunológiai reakció akkor sem jelentkezett, ha a GM-borsót előtte megfőzték.