Az utolsó hazai vadonból vágnák ki a fát

Körülbelül 20 ezer köbméter faanyagot tervez kitermelni Magyarország egyetlen jelentősebb kiterjedésű, háborítatlan erdőterületén az Ipoly Erdő Zrt. állami erdőgazdaság. A Börzsöny északi részén fekvő Csarna-völgyben számos ritka növény- és állatfaj él, többek között a hiúz.

Nem tudott megegyezni arról, be lehet-e indítani a fakitermelést a Csarna-patak völgyében a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a vidékfejlesztési minisztérium főosztályai, valamint a kitermelésben érdekelt erdőgazdaság, az Ipoly Erdő Zrt. A közel ezer hektáros Csarna-völgy harminc éve érintetlen a Börzsöny északi részén - közölte a WWF.

Az erdőtervezés úgy zajlik, hogy az ország százötven körzetéből évente tizenöt helyszínen történik tíz évre szóló körzeti erdőtervezés. A Csarna-völgyről azonban több hónapja nincs döntés, mert a felek álláspontja a tervbizottság legutóbbi ülésén sem közeledett. "Az Ipoly Erdő körülbelül 20 ezer köbméter fát tervez kitermelni tíz év leforgása alatt. A munkálatok 640 hektárt érintenek. Ezt ellenzi a nemzeti park és a WWF" - mondta Gálhidy László, a természetvédelmi szervezet erdővédelmi programvezetője az [origo]-nak.

A fakitermeléshez utakat kell vágni az érintetlen erdőben

A településektől távol, a Börzsöny északi részén fekvő, nagyrészt fokozottan védett völgy ma még jelentős mértékben őrzi a Kárpátok élővilágának értékeit. Itt még fészkel a fekete gólya, a parlagi sas, vagy a fehérhátú fakopáncs. A völgy patakjaiban megtalálható a kövi rák és a petényi márna, amely fajok az ország más vizeiből már többnyire kipusztultak. A Csarna vidékén még jelen van a Magyarországon csak néhány helyen előforduló hiúz. A völgy azon kevés területek egyike az országban a WWF szerint, ahol a fennmaradásuk hosszú távon biztosított lehet - amennyiben az erdőség háborítatlan marad.

"A fakivágási terv mellett az is aggasztó, hogy a faanyag elszállításához muszáj útvonalhálózatot kiépíteni a völgyben. A folyamat elszennyezheti a patakokat és jelentős mértékben zavarja az élővilágot, elriasztja a védett madár- és emlősfajokat" - mondta Gálhidy László. "Természetvédelmi szempontból azt tartanánk az egyetlen helyes döntésnek, ha ott továbbra sem lenne fakitermelés. már csak azért sem, mert a völgy alig két százalékát teszi ki a Duna-Ipoly Nemzeti Park területének, tehát a kitermelt faanyagból származó bevételek is elhanyagolhatók" - mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.

A terület jövőjéről az erdőterv bizottság dönthet. Ha továbbra sem sikerül megegyezni, a végső döntést Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek kell meghoznia. Néhány kis területű rezervátumot leszámítva itthon nincsenek háborítatlan erdőterületek. A nemzetközi irányelvek és a hatályos természetvédelmi törvény szerint valamennyi magyarországi nemzeti parkban ki kellene jelölni gazdálkodástól mentes, háborítatlan területeket. A nemzeti parkok úgynevezett természeti zónájában az ember jelenlétét lehetőleg a fenntartható turizmusra és a természetvédelmi kezelésre kell korlátozni. Így történik ez a környező országok többségében is - közölte a WWF.